2007.01.05. 

Petíció az Európai Unió vezetőihez

Miután egyértelművé vált, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nem hajlandó szóba állni az érdekképviseletekkel, egyáltalán nem hallgat az őt ért kritikákra, a neki címzett figyelmeztetésekre, a hozzá intézett kérésekre, az EDDSZ az Európai Unió vezetőihez fordult, hogy állapítsák meg,  a magyar kormány több ponton is folyamatosan megsérti az uniós alapszerződéseket.

José Manuel Barroso

 elnök

 Európai Bizottság

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott dr. Cser Ágnes elnök a Magyar Köztársaság Fővárosi Bírósága által 768. számon nyilvántartásba vett Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az EDDSZ (1051 Budapest Nádor u. 32.) nevében az EK - Szerződés 194. cikke alapján az alábbi p e t í c i ó t nyújtom be az Európai Bizottsághoz:

Kérem a t. Európai Bizottságot, hogy terjesszen javaslatot a Tanács elé annak megállapítására, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya súlyosan és sorozatosan sérti az EU - Szerződés 6. cikk (1) bekezdésében foglalt alapelveket. Kérem a t. Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a Tanácsnál, hogy folytasson le vizsgálatot és készíttessen jelentést független szakértőkkel a Magyarországon fennálló szerződésszegő és alapjog sértő helyzet feltárására. Kérem a t. Európai Bizottságot, hogy a jogállamiság kereteinek újbóli helyreállítása érdekében kezdeményezze a Tanácsnál az EU szerződés 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt intézkedések megtételét.

A petíció indokolásául az alábbiakat adom elő:

A Magyar Köztársaság Kormánya sorozatosan és súlyosan sérti az EU-szerződés 6. cikkének (1) bekezdését, azzal, hogy a kormányzáskor figyelmen kívül hagyja az EU–Szerződésben, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált „demokratikus jogállamiságra” vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A Magyar Köztársaság Alkotmányával 1949. évi XX. törvénnyel összhangban a Jogalkotásról szóló törvény, 1987. évi XI. törvény határozza meg a jogalkotás rendjét és a jogforrások hierarchiáját, amely kimondja, hogy az alacsonyabb rendű jogszabály nem ütközhet a magasabb rendűvel. A Gyurcsány II. kormány folyamatosan megsérti a demokratikus jogállamiság alapelveit, amikor e törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva egyeztetés nélkül, sürgősséggel terjesztette és terjeszti be az országgyűlés elé a törvénytervezeteket. A társadalom tagjaival és szervezeteivel nem folytatta és folytatja le a szükséges egyeztetéseket, a szociális dialógus követelményeit nem tartja be: a 2006. évi Konvergencia program a munkavállalói oldal egyhangú elutasítása ellenére került a Bizottsághoz beterjesztésre. Ugyancsak súlyosan sérült a jogforrások hierarhiája, amikor a Medgyessy kormány 2 kormányhatározatával is megváltoztatta a költségvetési törvény rendelkezését a Club Aliga ingatlan üdülő együttes értékesítéséről, mely ingatlan a költségvetési törvény rendelkezései szerint az egészségügyi dolgozókat és családtagjaikat illeti meg továbbképzési és rekreációs céllal.

Magyarországon nem érvényesül a népszuverenitás követelménye, mivel az országgyűlési képviselők nem a választók érdekeit és akaratát, hanem a kormányban levő pártok utasítását képviselik és hajtják végre. A struktúra átalakítási programokat, amely a társadalom többsége részére hátrányos, reform címkével ellátva, a társadalom tudatos félrevezetésével szavaztatják meg az országgyűlésben. A 10 millió állampolgár egészségét és egészségügyét érintő kormányzati intézkedések és törvények előkészítésénél figyelmen kívül hagyták és hagyják az érintettek (betegek és munkavállalók, a szakma) véleményét, valós információk nem jutnak el hozzájuk. A döntési folyamatokban nem vehetnek részt. Nem érvényesül a jogegyenlőség követelménye sem, hiszen az országgyűlés előtti teret, a Kossuth teret törvényi felhatalmazás nélkül 8x-os vasráccsal zárják el az állampolgároktól, annak ellenére, hogy a tér közterület. Az országgyűlés tagjai ingyen használják a jogtalanul elzárt közterületet, míg a többi állampolgárnak fizetnie kell, ha közterületen parkolnak. A társadalom kettészakadt az elégtelen kormányzás és a protekcionizmus miatt kevés gazdagokra és tömegesen szegénységben élőkre, egyre több az éhező gyermek, a tartós, mély szegénységben élők és a tömegesen munkanélkülivé válók száma. Az átláthatóság követelménye súlyosan sérül, amikor a hazai és európai uniós közpénzek bevételei és felhasználásai nem ellenőrizhetőek, nincs tételes tájékoztatás. Nincs valós társadalmi egyetértés és közreműködés sem a nemzeti költségvetés sem az Európai Uniós források felhasználásában. A társadalom megkérdezése és beleegyezése nélkül építi a Medgyessy, Gyurcsány I., Gyurcsány II. kormány központi költségvetési pénzből rendkívül magas áron az autópályákat, ugyanígy a Grippen vadászrepülőgépek vásárlása is megdöbbenést váltott ki. A 2005. decemberében értékesített Budapest Airport repülőtér készpénzes vételáráról kért tájékoztatásra semmitmondó válasz érkezett a kormánytól. A 464.5 milliárd HUF kormányzati felhasználása ismeretlen: „A bevétel már felhasználásra került, azt javarészben az államadósság törlesztésére fordítottuk.” Az állampolgároknak semmilyen információjuk nincs az állam által felvett hitelek felvételének körülményeiről, feltételeiről, okáról és felhasználásáról. 10 millió állampolgárra - beleértve az újszülöttet és a haldoklót is -, fejenként 1.3 millió HUF államadóság jut (2005. októberi információ). Az átláthatóság, az ügyeik vitelébe való beleszólás és a döntések meghozatalában való részvétel joga és gyakorlata teljes mértékben hiányzik a kötelező magánnyugdíj pénztárak tevékenységében a tagság részéről. Indokolatlanul magas működési költséggel dolgoznak, míg az általuk felhalmozott befizetések befektetéseiről, kezeléséről nincsen elegendő információ, holott mögöttes állami garanciával működnek. A protekcionizmus és a korrupció vizsgálata is feltétlenül szükséges a közszolgáltatások privatizációja illetve magánműködtetésbe adása miatt. Az állami és az önkormányzati tulajdon vagyonkataszterbe foglalása és értékelése nem következett be azoknak létrejöttekor (1990). Ezért átláthatatlan az állami, önkormányzati tulajdon privatizációja és a bevételek felhasználása. Az állampolgárok egyáltalán nem rendelkeznek információval sem az állami tulajdon privatizációs bevételeinek felhasználásáról sem a kormány által vállalt kötelezettségekről (az Egészségbiztosítási Alapot terheli a Postabank konszolidációs költsége, miközben a Postabank privatizációs bevételéből ezt nem fizette ki az Alapnak a kormány. Sőt a járulék tartozások fejében a privatizált állami tulajdonú cégek járulék tartozásai kiegyenlítésére azok értékesítéséből egyetlenegy fillért sem engedett át). A demokratikus jogállamiság elválaszthatatlan része az igazságos közteherviselés is. 1990. óta a Világbanktól e célra felvett hitel ellenére nem jöttek létre a közhiteles nyilvántartások a társadalombiztosításban. A bérből és fizetésből élők viselik a közterhek aránytalanul nagyobb részét, míg a legtöbb piaci szereplő minimálbér után fizeti a közterheket. A multinacionális cégek indokolatlan és aránytalan támogatásban részesülnek a kormányok részéről, az általuk megtermelt profitot, extraprofitot indokolatlan adókedvezményekkel és a munkahely létesítési támogatásokkal együtt elviszik az országból. A multinacionális cégek hátrányosan megkülönböztetik az anyaországi és magyarországi munkavállalóikat akkor, amikor nem biztosítják részükre ugyanazokat a jogokat és juttatásokat kollektív szerződésben. Egyik kormány sem tett eleget a nemzeti reformprogram elkészítésének és a társadalommal való egyeztetési kötelezettségének. Gyurcsány Ferenc által vezetett 2006. évi tavaszi választási kampány során a kormány megszegte azt a törvényi kötelezettséget, hogy nyilvánosságra hozza az államháztartási hiányra vonatkozó konkrét adatokat. E helyett hamis számokat, kevesebb, mint a fele hiányt vallották be. Később, a kormány megalakulása után, több verzióban került nyilvánosságra a hiány nagysága. Az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett és tesz nem egyszer marasztalót, és konkrét intézkedési javaslatot a kormány részére. Súlyos kritikával illeti a költségvetési tervezést, az Egészségbiztosítási Pénzügyi Alap hiány tervezését az állami és önkormányzati tulajdon privatizációs eljárásait is. Sajnos semmilyen kötelezettség nem terheli a kormányt, hogy az Állami Számvevőszék javaslatait, elvárásait teljesítse. Magyarországon nem kell részletesen és tételesen elszámolni sem a közpénzekkel sem a kampány ígéretekkel. Az Európai Unió állampolgárának lenni a XX. és XXI. század adománya, és két generáció politikusainak vívmánya a háborúk nélküli Európa megteremtése. Az Európai Unió intézményeire hivatkozó és mutogató tagállami politikusok visszaélnek az unió intézményeivel és a tömegeket negatívan érintő tagállami döntéseiket az európai unióra, mint megfoghatatlanra hivatkozva hozzák meg. Az Európai Unió kommunikációról szóló Fehér könyve azt tűzte célul, hogy közelebb vigye a polgárokhoz az európai uniót! Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tagállamokra egyaránt kötelező jogállamiság garanciáit és működését az európai unió intézményei segítik ezt számon kérni a tagállamokat vezető kormányokon az európai polgároknak. Az Európai Uniót létre hozó szerződés megfelelő eszközt biztosít a polgárok és szervezeteik részére, hogy jogaikkal élhessenek. A Magyarországon felhasznált európai uniós pénzforrások a 25 tagország polgárainak közös pénze. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy ezekkel a pénzekkel a nyilvánosság előtt elszámoljanak. Ugyanezért nem lehet a konvergencia programra hivatkozva Magyarországon sem 6 millió polgárt megnyomorítva szűk érdekcsoportoknak ellenőrizetlenül tovább gazdagodni. Az EDDSZ 2004-ben sztrájksorozattal támasztotta alá követeléseit, mely a minőségi egészségügyi közszolgáltatások megteremtését és megőrzését célozta. A sztrájksorozatra azért került sor, mert a Medgyessy kormány megszegte a szociális dialógus elemi szabályait nem volt hajlandó érdemi partnerségre és tárgyalásokra. E szomorú gyakorlatot folytatta a Gyurcsány I., Gyurcsány II. kormány, azóta sincs érdemi tárgyalás és megállapodás. Ezért demonstrációkra és petíció benyújtására kényszerültünk. Semmibe veszi a demokratikus civil önszerveződéssel létrejött Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal több, mint két éves tevékenységét is.

2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra hozott miniszterelnöki beszéd egyértelművé tette, hogy …” nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk az nem igaz. … és közben egyébként nem csináltunk semmit 4 évig”. A 2006. október 6-ai bizalmi szavazás napján az országgyűlés elnökének és a parlamenti frakciók elnökeinek megküldtem Jean-Claude Juncker luxemburg miniszterelnökéhez írott kezdeményező levelemet egy közös vizsgáló bizottság felállítása érdekében. Érdemi választ semmilyen beadványukra nem kaptunk, ezzel szemben folytatódik az egyoldalú, a polgárokat semmibe vevő kormányzati tevékenység. Ezért kénytelen vagyok petíciót beterjeszteni a polgárokat megillető jogok biztosítása és a jogállamiság visszaállítása érdekében. A független szakértőkből álló vizsgálatra azért van soron kívül szükség, mert az ország lakóinak többsége súlyosan eladósodott, mivel az átlag jövedelemből nem képes az átlagos európai életszínvonalat megteremteni. Ezzel szemben a Magyarországon bejegyzett pénzintézetek és üzleti biztosítók adózás előtti nyeresége a legmagasabb a 25 tagországon belül. Mi magyar állampolgárok nem tudjuk, hogy a 4,3%-os GDP hol kerül felhasználásra, és ha ilyen magas a GDP, hogyan alakulhat ki olyan tartós és magas eladósodás, mint amilyet Magyarországon a kormányok hoztak létre. A szakértői vizsgálatra azért is szükség van, mert a 10 új tagországból a GDP növekedési ütemében 4,3%-ot elérő Magyarország és a csak 3,9%-ot elérő Szlovénia között mi okozza a különbséget az euró bevezetésének elérésében és az állampolgárok átlagos életszínvonalát tekintve. A vizsgálat lefolytatását az is megalapozza, hogy egyetlenegy uniós tagországban sem következett be megszorító csomag bevezetése, a konvergencia program érdekében, míg Magyarországon a rendszerváltás óta (1990) a második szocialista-liberális kormány kényszerít rá megszorító csomagot (1995 Bokros, 2006 Gyurcsány) az ország vétlen polgáraira.

Budapest, 2006. december 28.

Tisztelettel:

Cser Ágnes

EDDSZ elnök

Jelen petíciómat az Európai Parlamenthez, annak Petíciós Bizottságához is megküldtem.

(Forrás: eddsz.hu)