2007.01.19. 

Teljes káosz a gyógyszerpiacon - verekedés a patikában

Gyártóktól a patikai receptbeváltásig nincs olyan szeglete a gyógyszerpiacnak, ahol pontosan tudnák mikor, mi a teendő. Teljes a káosz – állították a hazai és külföldi gyógyszergyártók képviselői egy január 16-án megtartott sajtóbeszélgetésen. Nehezen tisztázódott még az is – említették példaként -, hogy az orvosoknak mikortól kell kötelezően alkalmazniuk az olcsóbb terápiát segítő gyógyszer-szoftvert. Erről a programról eddig annyi derült ki, hogy néhány napon belül immár a negyedik variációja tölthető le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról, s kérdés, megéri-e kockáztatni, ugyanis rögtön törli a fogadó számítógép operációs rendszerét. Ráadásul a két napja feltett változat mindent tartalmaz, csak épp a beteg által fizetendő térítési díjat nem. Több sajtótájékoztató során, ma már nagyjából világos, hogy ezt a bizonyos programot attól kezdve lesz kötelező alkalmazni, amikor megjelenik az a végrehajtási utasítás, amelyből kiderül, milyen büntetésre számíthatnak a betegeiknek túl sok drága gyógyszert rendelő orvosok. Erről egyelőre mindössze annyit tudni, hogy az immár közkézen forgó tervezetet tegnap a kormány állítólag nem fogadta el. A gyártók szerint nem véletlenül, mivel ennek alapján a gyógyszerrendelő orvosok legalább fele büntetendő kategóriába kerülne. Fontos kérdés persze az is, vajon milyen alapon lesz kötelező a program alkalmazása, s van-e ennek egyáltalán racionalitása. A gyártók szerint a gyógyszergazdaságossági törvény idevágó – 44-47 – paragrafusai szerint tájékoztatási kötelezettség terheli a doktorokat: a minősített szoftver segítségével a legolcsóbbat kell felajánlaniuk a helyettesíthető készítmények köréből. Ettől kezdve a beteg döntésén múlik, elfogadja-e a javaslatot vagy sem. Természetesen azt sem tudni, mit kell aláírniuk majd azoknak, akik ragaszkodnak megszokott, drágább medicináikhoz. A receptet, vagy egy külön nyilatkozatot? Csupán annyi biztos, hogy ezt öt évig őrizni köteles a doktor. Ráadásul ’’bezavar" a képbe a tíz éve zajló fixesítés is, amelynek eredményeként egy csomó hatóanyagcsoportban ma már minden egyes termék – függetlenül az árától – ugyanakkora tb támogatásban részesül. Ebben az esetben pedig minek a szoftver?… Az adminisztrációs kételyeken, kérdéseken túl komoly orvos-szakmai dilemmát is jelent e rendelkezés. A gyógyszerátállítás ugyanis nem egyszerű probléma, sokszor több hétig húzódik. Nem véletlen, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) egy korábbi állásfoglalásában leszögezte, hogy kerülni kell - épp a betegek érdekében - a túl gyakori gyógyszer-átállítást. Márpedig az új rendszer szerint hónapról hónapra újabb és újabb, olcsóbb készítmények jelenhetnek meg a szoftveren, s ha az orvos nem alkalmazza ezeket, megbüntetik. Egy biztos, a másfél évtizednyi reformkényszeren edződött orvosok nem teketóriáznak, a gyógyszerészek tapasztalatai szerint egyre többen konkrét készítmény helyett hatóanyagot írnak fel. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, Székely Krisztina szerint ez csupán annyit jelent, hogy a problémát az orvosi rendelőből ’’áttolják" a patikákba. A térítési díj emelkedése, illetve néhány népgyógyszer – így az Algopyrin – későbbi receptkötelessé tétele miatt bizonytalanná váltak a betegek is. A hangulatra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy egy fővárosi patikában az egyik beteg megütötte a másikat mondván: túl sokat kérdez. Azt viszont cáfolta a gyógyszerészkamara alelnöke, Hávelné Szatmári Katalin, hogy néhány gyógyszertárban már tagnap az új, magasabb térítési díjakat fizetették volna meg a betegekkel. A fantomkészítmények mozgó célpontok, fogalmaztak a gyártók képviselői. Itt azokról a termékekről van szó, amelyeket törzskönyveztek ugyan az elmúlt években, ám azok sohasem jelentek meg a tényleges forgalomban. (Bár nem árt feleleveníteni, hogy ez az egymást váltó kormányok egészségpolitikusainak aktív közreműködésével történt. Az OEP gyógyszerkasszájának érdeke ugyanis azt diktálta, hogy a fixesítés során minél olcsóbb referenciakészítményt találjanak, lenyomva így az adott hatóanyagcsoport ártámogatási szintjét. A fantomkészítmények ügye – melyek meglétét az elmúlt években sokszor kifogásolták a gyártók – nem új keletű problémája a hazai gyógyszerpiacnak. A szerk. megjegyzése.) Hiánycikkek mindig lesznek. A gyártók szerint például azért, mert ráfizetésért, veszteségért egyetlen cég sem hajlandó dolgozni. A kamarai alelnök ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az olcsóbb gyógyszerek iránti hirtelen keresletnövekedés is hiányt idézhet elő. Az egészségügyi miniszter tegnapi állításával szemben – melyben gyógyszerhiány esetén különféle szankciókat említett – az is kiderült: egy-egy medicina törzskönyvi törlését forgalmazója kérheti, s egy adott gyógyszer ártámogatásának megvonása sem egyszerű, huszonnégy órás történet. Az alaposan átforgatott piaci helyzet miatt a gyártók jelenleg képtelenek éves tervet készíteni, hiszen a hatások egyelőre kiszámíthatatlanok. Ilyen az elmúlt másfél évtizedben még sohasem fordult elő, miközben csaknem egy tucat új hatóanyag – főként onkológiai készítmények – vár ártámogatási befogadásra. Egy dolog biztos, kétféle befizetési módból nagyjából 45 milliárdot várnak tőlük az OEP gyógyszerkasszájába. Bár a gyártói szövetségek képviselői megpróbáltak tárgyalni, s szót érteni az egészségügyi minisztérium illetékeseivel, ez az akciójuk sikertelennek bizonyult, így – mint mondták – kénytelenek voltak ’’magasabb szinthez" fordulni.

(forrás:mok.hu)