2007.03.02. 

A XX. századi egyháztörténet kutatásának módszertani problémái

A XX. századi egyháztörténet kutatásának módszertani problémái címmel tartottak tudományos emlékülést február 22-én, Hetényi Varga Károly halálának ötödik évfordulója alkalmából. A konferenciát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány és a Pécsi Egyháztörténeti Intézet szervezte. A konferencia középpontjában az egyháztörténet-írás modern problematikája, művelésének módszertana állt. Az előadók arra keresték a választ, hogy milyen forrásokból és milyen szempontból lehet vizsgálni a magyar társadalom vallásos megnyilvánulásait közösségi és magánszíntereken. A konferencia célul tűzte ki, hogy új megoldási lehetőségeket mutasson a legújabb kori magyar társadalom vallásosságát vizsgáló kutatóknak, és felhívja a figyelmet a kérdés összetett voltára. A bencések közelmúltjának kutatása című bevezető előadásában Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, a Lénárd Ödön Alapítvány elnöke hangsúlyozta: „Minden hagyományos történeti, egyház-, és szerzetestörténeti módszer alkalmas a szerzetesközösség életének (szerzetesteológia), intézménytörténetének (kolostor, iskola, gazdaság) bemutatására és ezeket alkalmaznunk is kell ebben a korszakban is. Elengedhetetlen azonban a hagyományos források mellett a kommunista diktatúra intézményeinek, az állambiztonsági szervek ideológiájának és működési módszereinek, az Állami Egyházügyi Hivatal párthatározatoktól függő irányainak és irányváltásainak alapos megismerése. Fontos ezek ismerete annak érdekében, hogy megragadható és bemutatható legyen a hatalom eljárásmódja, adminisztratív és lélektani eszközei, amellyel ideológiája érdekében, testületi (párt)határozatai mentén befolyásolták, akadályozták, lehetővé, vagy lehetetlenné tették, manipulálták az intézményeken belüli folyamatokat.” A rendelkezésre álló egyházi és állami forrásokat egyszerre, párhuzamosan és ezeket egybevetve kell megismernie a kutatónak. A megértéshez egészen a gyökerekig kell ásni, hiszen a mélyben „két teljesség igényével fellépő, de homlokegyenest szembenálló hatalom áll.” – hangsúlyozta Várszegi Asztrik. A tudományos emlékülésen felszólalt a fasiszta és a kommunista diktatúra álta üldözött papok és szerzetesek élettörténetét kutató és feldolgozó Hetényi Varga Károly özvegye, Hatényiné Varga Borbála is. Férje életét és küzdelmes, áldozatos munkáját ismertetve kitért a kutatómunka az anyaggyűjtés részleteire, nehézségeire, és a személyes találkozások során átélt élményekre is.

Gazdag dokumentumgyűjteményét Hetényi Varga Károly még életében felajánlotta a Lénárd Ödön atya által Kismaroson alapított Ciszterci Nővérek Monostora Egyháztörténeti Intézetnek.

„Az elmúlt 10 esztendő mindinkább versenyfutás volt az idővel” – idézett férje 1991-ben írott jegyzeteiből az özvegy. „Néha kissé elszomorító, hogy időnk, erőnk és egyéb lehetőségeink hiányában nemcsak az adatgyűjtést, de már a begyűjtött anyag feldolgozását sem tudjuk befejezni. Hisz ehhez évtizedekre lenne szükség. Csak remélni tudjuk, hogy jön még utánunk, aki folytatja és befejezi a megkezdett munkát. Aranylapokkal fogja gazdagítani a küzdő egyház történetírását." A Pécsi Konferencia előadásai ez a feltáró munkát, a küzdő egyház történetírását kívánták gazdagítani.

(forrás: Magyar Kurír)