Szeretném, ha ők maradnának, de vagy nem megyek el szavazni vagy másra szavazok, mert nem szeretném, ha túl nagy hatalmuk lenne. Mondta több ismerősöm is a választások előtt, mire én azzal érveltem, hogyha azt szeretnéd, hogy a Fidesz maradjon kormányon – legyen családtámogatás, határvédelem stb. – akkor ne tedd kockára az ország sorsát és szavazz rájuk, nehogy végül a többi párt szerezzen többséget.
Kétségtelen, valóban üdvös lenne, ha erős és konstruktív ellenzéke lenne a kormánynak, amelyik felhívja a figyelmet a valós problémákra, máskor pedig támogatja a kormány pozitív törekvéseit. Csakhogy a Gyurcsány-Vona-koalíció alakulásával tisztán látszott, hogy ebből nem lehet konstruktív ellenzék. A választások aztán sokkal simábban alakultak, mint elképzeltük, de mi történt azóta a „nagy reményű” ellenzékkel?
Még meg sem alakult az új Országgyűlés, kiderült, hogy valóban lehet más a politika: Sallai R. Benedek előbb az öklével, majd írásos kirohanásaival ment neki Hadházy Ákosnak, Schiffer András alapító elnök meg kilépett a pártból. Hadházy Ákos pedig bár 2017-ben azt ígérte, hogy újabb fideszes kétharmad esetén lemond mandátumáról, aztán csak nem vonta meg magától a „szerény” képviselői apanázst.
Tekintsünk eggyel balra: Karácsony Gergely a választások délelőttjén úgy fenyegette a köztársasági elnököt, mintha bármi esélye lett volna Orbán Viktort megszorongatni. Erre néhány nappal ezelőtt még a frakciója is elfogyott Bősz Anett kiválásával, csak aztán a „független” Mellár Tamás végtelen önzetlensége megmentette a Párbeszéd frakcióját és az annak járó 135 milliót. Maga a tény, hogy ettől az egyszázalékos párttól szerzett miniszterelnök-jelöltet az MSZP, mutatja, hogy az MSZMP-hez hasonlóan lassan ők is feloszlathatják magukat. Szanyi Tibor fel is vetette a minap, hogy fel kellene számolni a pártot, mire Kunhalmi Ágnes magyarázkodott az ATV-ben, mintha minden rendben volna.
Aztán ott van Vona Gábor, aki három elbukott választás után még mindig a háttérből irányíthatja a Jobbikot. A tisztújító kongresszuson kegyeltje, Sneider Tamás épphogy győzött, azonban mire kezébe veszi az Olvasó lapunkat, könnyen lehet, hogy pártszakadásról és a második helyre szorult Toroczkai László és híveinek kiválásáról szólnak a híradások. Legalábbis utóbbi egyre ezt pedzegeti.
Amint láthatjuk, a Parlamentbe jutott ellenzéki pártok közül négy a szétesés határán mozog, az egyetlen kakas, aki rendet tud tartani szemétdombján: Gyurcsány Ferenc. És ezzel még lesújtóbbá válik az ellenzékről festett kép.
Szó sincs ellenzéki munkáról, konstruktivitásról, a haza szolgálatáról. Hiteltelen politikusok vannak a színen, akik semmi újat nem tudnak felmutatni, de még mindig össze tudnak szedni annyi szavazatot, hogy biztosítsák maguknak zsíros képviselői fizetésüket, és a parlamenti részvétel miatti egyéb juttatásokat. Ezek eléréséhez 2022-ben már kénytelenek lesznek összefogni, fel is vehetik a Párbeszéd Mandátumért nevet.
A helyzet az, hogy valóban üdvös lenne egy erős és konstruktív ellenzék, de ennek legnagyobb kerékkötői az említett öt párt és politikusai.
< Előző | Következő > |
---|