Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. május 27, hétfő, Hella napja van. Holnap Emil és Csanád napja lesz.

Korrupt ügyek tömkelege

E-mail Nyomtatás

Korrupció Terézvárosban, botrányos ingatlanspekuláció a kormányzati negyednél, dioxinnal mérgezik a magyarokat a németek szemétégetői. Dr. Illés Zoltán fideszes politikussal három témáról beszélgettünk.

-A terézvárosi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatását és időközi választás kiírását kezdeményezi a VI. kerületi Fidesz- KDNP ellenzéki frakció. Olyan súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válság alakult ugyanis ki, ami máshogy nem számolható fel - állítják. Mi zajlik Terézvárosban a színfalak mögött?
- Nagyon helyesen fogalmaz: súlyos gazdasági és társadalmi helyzet alakult ki Terézvárosban. Ugyanis az elmúlt hat év történései azt eredményezték, hogy teljesen lenullázódott az önkormányzat, ebből az következik, hogy hiteltelenségük mérhetetlen. Terézváros vezetése korrupt ügyek tömkelegét produkálta. Vegyük sorra ezeket. A Nagymező utcai mélygarázs, ahol törvénytelenül adták ki a védett fasor kivágására az engedélyt. Bár formálisan nem szerezhették volna meg a garázsépítők a fölötte lévő terület tulajdonjogát, mégis ők birtokolták volna az éttermeket és a teraszokat. Érdemes itt felhívni a figyelmet arra, hogy a Murus Zrt., mely a Nagymező utcai mélygarázs építtetője volna, vezetői pozícióin keresztül szorosan kötődik az MSZP-hez. A párt volt képviselője, Erős Norbert van döntési pozícióban, Kunos Péterrel, a kalandos sorsú bankárral együtt. Megjegyzendő, hogy a Murus Zrt. a csepeli galvániszap ügyében is érintett, mert tulajdonrészeket birtokolt azokban a kft.-kben, melynek a területén elhelyezték a szennyezett anyagot. A Védegylet megtámadta a Hunyadi téri piac szindikátusi szerződését, amit az önkormányzat és egy beruházó kötött, itt hűtlen kezelés gyanúja merült fel, a BRFK előtt az ügy. Arról van szó, hogy a terézvárosi önkormányzat egy olyan szindikátusi szerződést kötött, amelyet ugyan azóta felbontott, de meg sem lehetett volna kötni. Nyilvánvalóan törvénytelen volt. A Hunyadi téri vásárcsarnokot, az előtte lévő piactérrel együtt egyszerűen át akarták játszani oly módon, hogy az árusokat elkergetik, pontosabban a föld alá száműzik, az épületben pedig éttermeket és szórakozóhelyeket rendeztek volna be. A téren mélygarázs épült volna, amely persze a fák kiirtásával jár, úgy, ahogy kis híján a Nagymező utcában meg is valósult. Egy másik korrupciós ügy a vagyonkezelő előző vezérigazgatójával függ össze. Ispánki László egyszerűen bement a bankba és kivett az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonkezelő társaság számláján lévő pénzmennyiségből 120 millió forintot, csak egy műanyag zacskó maradt a pénz helyén, sosem tette vissza a pénzt. Ez ügyben első fokon a bíróság négy és fél év szabadságvesztésre ítélte az említett urat. Terézvároshoz kötődik: Jónás Csaba és fia, két vállalkozó elment Lendvai Ildikó volt kabinetfőnökéhez, Csonka Gáborhoz azzal, hogy a hatodik kerületi önkormányzat a megrendelt és általuk elvégzett 50 millió forintra becsült munkát nem hajlandó kifizetni. Megkérdezték, hogyan juthatnának a pénzükhöz. Csonka tanácsára 5 milliót adtak át, hogy továbbítsa Kékesi Tibor MSZP- képviselőnek a "közbenjárásért". Mindezt egy hangfelvételen rögzítették. Csonkát elítélték, de a Kékesi elleni vádat a bíróság nem látta bizonyítottnak. Jónásék állítása szerint 10 százalék "leadózása" fejében kaptak megrendeléseket a terézvárosi önkormányzattól. Mondhatom az Andrássy úti paloták eladásának ügyét, ahol az önkormányzat - mint a rabszolgasors idején - eladta a lakókkal együtt az épületeket. Döbbenetes, de az értékesítésnél nemhogy felfele akarták emelni az árat, inkább lefele, minél olcsóbb értékesítésre törekedtek. Itt van a Balettintézet, a volt Drexler palota históriája. 1,2 milliárd forintért adta el az önkormányzat arra való hivatkozással, hogy egyes lakások lelakottak, és a Balettintézetet is el kell költöztetni. De mindezeket az önkormányzat állami segítséggel megoldotta, miközben az épület többször is gazdát cserélt. Jelenleg a negyedik vagy az ötödik tulajdonos hirdeti az épületet a nemzetközi ingatlanpiacon, 5 és 6 milliárd forint közötti áron. Említhetem a Posta múzeumot az Andrássy út-Deák tér sarkán, arra való hivatkozással, hogy műemlékoltalom alatt áll - valóban eredeti, hatalmas értékek Róth Miksa üvegablakai, gyönyörű freskók, kovácsoltvas csillárok vannak az épületben - az épülettel nem lehet akármit kezdeni, áron alul értékesítette az önkormányzat. A Bajcsy-Zsilinszky 61. alatt található az a hely, ahol a legutóbbi vesztegetési botrány kitört. Ezt a nemzeti nyomozóhivatal próbálja feltárni. A bérleti díj itt közel 2 millió forint volt, ennek a bérlőnek a tartozása 91 millió. Hogyan lehet, hogy a bérlővel, akinek ilyen mértékű tartozása van, nem szünteti meg a szerződést?
- Verók István polgármester szerint ez csak egy politikai zavarkeltés az önök részéről.
- Az önkormányzati vezetők cselekedetei, lépései, döntései magukért beszélnek. Vannak olyan ügyek, ahol már bírósági ítélet született, és vannak olyanok, amelyeket nem lehet bizonyítani, de józan ésszel belátható, hogy az önkormányzat nem abban volt érdekelt, hogy jól járjon, hanem hogy a befektetők malmára hajtsa a vizet. Ezért gondoljuk úgy, hogy saját zsebre dolgoznak egyesek. Mind az MSZP és SZDSZ helyi szervezetein belül óriási harc folyik, mert vannak olyanok, akik nem fogadják el ezeket a korrupt ügyleteket, és tiszta vizet szeretnének önteni a pohárba.
- Az önkormányzatok többsége ingatlanjai nagy részét értékesítette, a befolyt pénzt felélte. Ennyire rossz gazdái az önkormányzati vezetők a települések vagyonának?
- Az önkormányzatok összes költségvetési nehézségeit átlátva, azt kell mondanom, a felélés nem azért volt elsősorban, mert olyan nehéz pénzügyi helyzetben voltak, hanem mert sokan saját zsebre dolgoztak, tisztelet a kivételnek. Egy héttel ezelőtt jártam egy Pest környéki településen. 2 milliárdos az önkormányzat költségvetése. A polgármesternek, aki először tölti be ezt a pozíciót, a 2007-es év volt az első költségvetési éve. Döbbenten látták mindnyájan, hogy megspóroltak 200 milliót és mégis minden munka, minden kifizetés a hivatal részéről rendben van. Ezeket úgy hívják, "10%-os polgármesterek", ugyanis ez az a pénz, amit el kellett vagy el lehetett volna lopni. Én nem tudom, mennyit lehet ellopni a VI. kerületben, azt tudom, hogy 13-15 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak... Azt gondolom, hogy a kerületben három dolgot kéne csinálni: 1. az összes ingatlanra, ami még megmaradt, moratóriumot kéne hirdetni, 2. fel kell térképezni az összes önkormányzati ingatlan helyzetét, hiszen a tulajdoni jogviszonyok sincsenek rendezve, 3. az összes önkormányzati ingatlan, üzlethelyiség eladását meg kell tiltani, csak bérbeadását tudjuk elképzelni. Vannak olyan kerületek, melyek nem adták el az üzlethelyiségeiket, hanem ezek bevételéből fejlesztenek. Aki az arany tojást tojó tyúkot levágja - ami ebben az esetben a kerületek ingatlanjai -, az emberek jövőjét teszi tönkre.
- Ön a gazdasági bizottság tagja, ez az a hely, ahol a kerület vagyonáról döntenek. Mi zajlik egy-egy ilyen ülésen?
- Bizony, nagyon érdekes eseményekkel szembesülhet az, aki eljön ezekre a mindenki számára nyilvános ülésekre. Rengeteg trükköt lehet alkalmazni, hogy minden szabályosnak látszódjék, még akkor is, ha a vevők licitálnak az árra. Sem az első, sem a második, sem a harmadik körben nem hir-detnek győztest, leengedik az árat, és akkor az ingatlan egy bennfentes vevőé lesz. Értékbecslésekkel tudnak játszadozni, akár keresztbe tenni egymásnak, vagy éppen megbeszélt módon meghozni a döntéseket.
- Az üzlethelyiségek bérleti díja milyen vi-szonylatban van a piaccal?
- Amennyiben én lennék a polgármester, jelentősen növelném az üzlethelyiségek bérleti díjait. Ehhez a Liszt Ferenc tér átalakítása szolgáltatta a mintát. Sorra nyíltak az éttermek és a kávéházak, melyek közül jó néhány ma is olyan személy tulajdonában van, aki kétes kapcsolatai miatt joggal számíthatna a Nemzetbiztonsági Hivatal alaposabb érdeklődésére. Tudomásom szerint több ukrán állampolgárságú, "Szeva bácsi" kollégájának számító személy szerepel a tulajdonosok között.  Mondok egy konkrét esetet: a Liszt Ferenc téren készítenénk ezt az interjút, innánk egy-egy italt, úgy 2500 forintot fizetnénk. Egy hónapra ennek a helyiségnek a bérleti díja 2000 forint/négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy mi kitermeltük a bérleti díjat egy négyzetméterre fél óra alatt, és onnantól a hónap többi részében csak extraprofit termelődik erre a területre. Volt egy előterjesztésem, hogy a bérleti díjat négyzetméterenként fel kell emelni 50 ezer forintra. Lesöpörték.
- Gondolja, hogy az önkormányzat képviselői levonják a következtetést, ezzel feloszlatják a testületet és soron kívüli választást írnak ki?
- Az a vád minket nem érhet, hogy politikai zsákmányszerzés céljából cselekednénk. Ugyanis a 24 fős testületből, 13 képviselőnek kéne megszavazni az előterjesztésünket. 9 fős a Fidesz-KDNP-frakció, tehát még 4 képviselő szavazatára szükség van a minősített többséghez. Van egy MDF-es, akiről nem tudhatom, hova fog szavazni, de talán helyi szinten máshogy gondolkodnak, mint a nagypolitikában. Nincs olyan kicsiny emberi cselekedet még a politikában sem, hogy valamilyen szinten ne lenne következménye. Az MSZP és az SZDSZ oldalán is vannak olyanok, akiktől már megvontak minden jogkört, mert nem voltak hajlandók asszisztálni társaik cselekedeteihez. Mi hisszük, hogy a tisztességet, be-csületet szerető képviselők támogatják majd a testület feloszlatását, nincs más megoldás, döntsön a nép.
- Egy másik téma, a rendszerváltás óta számos ötlet született már a magyar kormányzati negyed megvalósítására, melyek eddig kivétel nélkül életképtelennek bizonyultak. Kinek áll érdekében ez a projekt?
- Meggyőződésem, hogy kormányzati negyed ingatlanspekulációról szól.
A politikai duma és szemfényvesztés az, hogy majd kisebb lesz a kormány kiadása, kevesebb lesz a villanyszámla. Politikai manipuláció is, félrevezetés, hogy így hatékonyabbá teszik a bürokraták egymás közötti kommunikálását. Ha most az egyiptomi fáraók időszakában élnénk, akkor gazdag befektetők  piramist építettek volna a Nyugati pályaudvar mellé, jó nagy pénzekért. Minél nagyobb költségvetési beruházást terveztek. A lényeg az, hogy a pénzügyi befektetői köröknek, kanadai biztosítótársaságoknak, holland nyugdíjpénztáraknak, norvég állami alapoknak mi felel meg legjobban. Csináljunk egy nagy beruházást, ami biztos pénzkihelyezést jelent a számukra, mert ezen biztosítótársaságok, pénzintézetek, bankok abban érdekeltek, hogy a befektetett tőkéből hasznot húzzanak. Kiszolgálnák ezeket a pénzügyi köröket, lenne nagy giga project, ami a beruházókon kívül csak az építtetőknek jó. A kormány pedig azzal henceghetne, hogy milyen nagyszerű ez az államnak, ez volt az ideológiája az egész elképzelésnek. Jelen pillanatban viszont egyetlen beruházót sem találtak, aki megvalósítaná az elkészült terveket. Ennek számos oka van, a legfontosabb talán az, hogy senki nem vállalta fel a közlekedési infrastruktúra kiépítését.
- Mégis sok pénzt beletömött a kormány a semmibe.
- A tervezőirodák, hatástanulmányok készítői nyilván nem veszteségként tekintenek erre a pénzre. Számukra ez sok millió forint bevételt jelent. Valóban, az állam kidobott az ablakon rengeteg pénzt az adófizetők zsebéből.
- Következő témánk a környezetvédelem. Mi a helyzet a németországi szeméttel?
- Az egyik oldalon nagyon helyes, hogy Fodor Gábor erélyesen lépett fel a Németországból ide érkezett szemét elhelyezése kapcsán. Mint ismert, a német hulladékbotrány 2006 decemberében kezdődött, amikor több száz tonna bálázott szemetet talált a környezetvédelmi hatóság Kiskunmajsán. Ennek a szemétnek a felét sikerült visszaküldeni Németországba, ugyanakkor a másik fele még mindig itt van. A szemét idehozatalának az az egyszerű magyarázata, hogy kint a kommunális szemét lerakása, égetése na-gyon sokba kerül, a németek az újrahasznosításra fektetnek energiát, hogy a papírból papír, üvegből üveg, fémből fém legyen. Hazánkban mindenhol a lerakást és égetést támogatják még mindig helytelenül. Az újabb botrányt viszont az keltette, hogy miközben a miniszter úr a szemét egy részét viszszaküldte, vele párhuzamosan, több 100 ezer tonna kommunális szemét érkezik a németektől a gyöngyösvisontai német tulajdonban lévő lignit erőműbe égetésre. Így ami legálisan érkezik Magyarországra, anyagában ugyanaz, mint ami illegálisan került elhelyezésre, papíron viszont úgy becézgetik, hogy ökobála. Ha valaminek a neve öko, nem feltétlenül azt jelenti, hogy környezetbarát. Ugyanarról a válogatott szemétről van szó, erről tanúvallomások vannak bizonyítékként. Ugyanúgy benne vannak azok az anyagok, mint például a műanyag, amit ebben az erőműben nem szabad égetni. A gyöngyösvisontai égető alkalmatlan arra, hogy az égetések során keletkező mérgező dioxinokat ki lehessen szűrni a füstgázból. Márpedig a dioxinok rákkeltők, még rendkívül kicsiny mennyiségben is. Ez azt jelenti, hogy a környéket az erőmű komoly környezetszennyezésnek teszi ki. Az erőmű vezetői azt mondták, hogy ők kísérletre vettek át ilyen típusú hulladékot, tehát nem cáfolták a tényt. Milyen kísérlet az, ahol 100 ezer tonnákat égetnek el? Legfeljebb emberkísérleteknek lehetne nevezni, amit a német cég végez a környéken lakókkal. Ezzel az ott élő emberek egészségét veszélyeztetik, gazdasági tekintetben pedig a Mátra-vidék bortermelőitől a turizmu-sig mindent tönkretehetnek.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség