Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2021. március 4, csütörtök, Kázmér napja van. Holnap Adorján és Adrián napja lesz.

Csurka István: Csalafintaságok

E-mail Nyomtatás


Ha egy rendszer rossz, akkor abban minden az, az utolsó görbe szegig. Pontosan úgy, ahogy a zsarnokságban minden zsarnokság, ahogyan Illyés Gyula halhatatlan versében megírta. A végletesen elromlott, megnevezhetetlen rendszer és a zsarnokság között az a különbség, hogy ez utóbbi – az itt jelenleg fennálló – már zsarnokságnak is rossz. Az, ami ma itt, Magyarországon történik, ha egyáltalán történik és nem csupán pang – elpang, szétpang, kipang –, mégpedig történéshez hasonlítva, az már annyira rossz, annyira semmi, hogy már nevetséges. Ezért mertem csalafintaságok címet adni fejtegetésemnek, tudva pedig, hogy a szó inkább illenék örökké nevetgélő bakfislányok viháncolásaira, majdnem mondtam: korzózásaira. Ezt azonban gyorsan visszaszívtam, mert hol van ma már korzó? Hol van a templomokból kiözönlött, magát kicsinosított ifjúság körbejárása, szemezgetése, kacaja a vasárnap délelőttben, a rendben és a termékeny derűben, a csók ígéretében. Hol van a Vasárnap? De ne guruljunk vissza ennyire az időben. A vasárnapot még Kádárék vették el a magyar néptől. A rendszerváltásra, s aztán Gyurcsányékra már csak a Kádár-Aczél-i kizsákmányolástól nyomorultan halandó, önpusztításba szédült lakosság maradt, s nekik már ezt a kifosztott, soha vasárnapian kinyújtózni nem tudó, a létharc újabb és újabb félelmeitől szabadulni nem tudó társadalmat kellett tovább gyötörniük. Hogy dögöljön végre meg.

 Vegyünk elő azonban néhány esetet, amelyekhez nincs és nem is lehet már értelmes viszonyulásunk, mert olyan erőket sejtünk bennük, mögöttük, rajtuk, amelyeket fel sem tudunk fogni. Pécsett a múlt héten, egy nappal az egyetemi gólyabál előtt egy gyógyszerészhallgató egy parabellummal beóvakodott a tanterembe és egy hallgatótársát lelőtte, egyik tanárát és növendékeket és a takarítónőt súlyosan megsebesítette. Mondják, írják, híradózzák fenemód, hogy tudathasadásos beteg volt, magába zárkózott ember, társtalan. Már nyolc évvel korábban is állt pszichiátriai kezelés alatt, rejtett skizofréniával kezelték. Az egyetemre is járt korábban, de kibukott. És ebben a tanévben, huszonhárom évesen gyógyszerészhallgató lett, akit szükségképpen orvosok is oktatnak, vizsgáztatnak, korrepetálnak. Felvételt nyert a lövészklubba és fegyvertartási engedélyt kapott. Ez már szinte nevetséges. Most pedig a gólyabál közeledtére gyilkos indulatai támadtak. Elindult. Vagy elindították. Nevét úgy elhallgatják, mint az Omninvest tulajdonosi körét. Csak azt tudjuk, hogy a sertésinfluenza elleni vakcinát egy Omninvest nevű off-shore cég gyártja. Az előállítás költségeit a magyar állam Ciprusra utalja. A hasznot is. De kinek, kiknek, és miért? Esetleg a skizofrén elindítóinak? Miért ne? De ez még semmi. A tudathasadásos gyilkost, aki lecsitulva önként feladta magát, először pécsi lélekgyógyászok vizsgálták, de most állítólag átkerült az ügye máshová tartozó pszichiáterek, állami vizsgálók kezébe, mert a pécsiek elfogultságot jelentettek be. Avagy az ő elfogultságuktól lehet tartani? Az ember itt behunyja a szemét és megcsipkedi az orcáját. Micsoda? Egy pszichiáter lehet elfogult? Megállapíthat nulla mértékű avagy éppen kétszeres skizofréniát? Avagy észrevehet valamit, avagy elfödhet valamit? Mondjuk egy háttérből való befolyásolást. Egyáltalán szóba hozhatja ezt a körülményt akárki a mániákus gyanakvás vádja nélkül? Hogy bizony lehetséges embereket tudatmódosító szerekkel, háttérből irányítani, ráküldeni valamire, lehetséges irányba állítani a rögeszméjüket. Netán időzíteni. Mi ezt nem tudjuk, ennélfogva nem is állítjuk, csak kérdezzük. De ez a kérdezésünk több, mintha toporzékolva követelnénk, mert más dolgokra, ügyekre is kiterjed és megmarad a lelkünkben, és minden lépésünket befolyásolja. És nem az átkozott, rossz természetünk vezet bennünket erre a mefisztói gyanakvásra, hanem a tapasztalat és az eltitkolás, amely nemcsak ennek a szerencsétlen esetnek a része, hanem benne van az Omninvest nem ismerésben és az egész privatizációban. Avagy ez a pangó titok nincs benne a banktitokban? A kiszivárgott és a ki nem szivárgott államtitokban és abban a körülményben, hogy az mondja a menzán étkező diákoknak és az óvodákban csak zsíros kenyeret kapó csöppségeknek, hogy „nincsen ingyenebéd” aki havi hét és fél milliót keres – és fogalmunk még arról sincs, hogy ingyen kapja-e az ebédet. De, ha hét és fél millió mellett netán fizet érte, akkor is nem ingyen kapja? Ezek mind ott állnak a tudathasadásos fiatalember másik énjében, felbujtóként – rendszergazdaként. Legyen Pécsett, Európa jövendő kulturális fővárosában egy kis nyugatias gyilkosság – Németországban már történt ilyen, sokkal több áldozattal, Amerikában pedig mindennapos – legyen itt is, mégpedig Pécsett, ahol a Fidesz győzött és Páva Zsolt kifüstölt egy Suez nevű francia óriáscéget a vízszolgáltatásból, és ez viszont nemzetközi nagyköveti összecsődülést, jajveszékelést rántott össze – Pécs ellen. Kell nektek Tettye Forrásház? Azaz saját vízszolgáltatás, saját zseb? Kaptok egy oltópontot, ahol ólommal oltanak. S a pokol, amelyben élünk, ennél is borzalmasabb. Mert ez a gyanakvás az ellen fordul, aki előadja. Nagy baj az, hogy ez az eset megtörtént, még borzalmasabb, hogy ez a gyanakvás övezi, de még borzalmasabb, hogy ez a gyanakvás nem alaptalan, ám igazolni és cáfolni egyaránt lehetetlen. Eljuttatták a társadalmat az abszolút gyanakvás állapotába, a merev, állandósult gyanakvásba, ahol semmit és semminek az ellenkezőjét nem tudja bizonyítani az ember, de mindig bizonyítást követelnek tőle. Az ember pedig így végképp magára marad. A saját örökös gyanakvása is ellene fordul. Elveszettnek, értéktelennek, gonosznak érzi magát, pedig a világ gonosz, amelyet így ráerőszakolnak. Soha még semminek nem járhatott a végére, még soha semmiről nem értesült hitelt érdemlően. Oka már semminek sincs. Nincs cigánybűnözés, noha a börtönök teli vannak cigányokkal és a falu szélén lakó cigányokat megölik, de az elkövetéssel vádoltaknak nincs indítékuk az elkövetésre, a mögöttük álló titkosszolgálatoknak, amelyeknek a kötelékébe tartoztak viszont volt, vagy van – miként ezt a pécsi esetből is lehet feltételezni. De mégsem szabad gyanakodni, mert a Magyarok nyilai nevű terrorszervezet a belügyminiszter szerint elkövetett egy próbarobbantást, ámde bebizonyosodott, hogy nem ez a szervezet követte el, és a belügyminiszter még mindig a helyén van, holott a kormány többi része már átalakult. Mindannyian részvéttel vagyunk természetesen a megölt gyógyszerészhallgató iránt és a hozzátartozói gyászában osztozunk, ahogy a mindennapos balesetek ismeretlen áldozatai iránt is van egy sóhajunk, de lassan kötelező szokássá felemelkedő országos gyászok, gyertyagyújtások, mécses-lerakások, a megrendelt és megszervezett gyászok iránt is gyanakvással vagyunk. Mi ez már megint. Gyászolni tanítják a végvonaglókat? Tettesek még nincsenek, indítéknak híre-hamva, de legyen gyorsan kollektív mécsesgyújtás, fekete szomorúság a valódi érzésekre és összefogásra és a gonoszok eltávolítására már képtelen társadalomban. Könnyezz, magyar! Sirassad tehetetlenségedet.

 

Választások jönnek… S ugyanakkor mégis nevetséges ez az egész. Tegnap ugyanis, minden képtelenséget felül- múlóan bemutatkozott a nagyobb nyilvánosság előtt a bukásra álló MSZP új miniszterelnök- jelöltje, bizonyos Mesterházy úr. Mégpedig új arccal. Eddig ugyanis két részre vágta arcát, állát egy vékony szőrcsík, egy gondosan ápolt fekete ördögjel, amelyet leginkább a spanyol porondszolgák viselnek, a kis-torreádorok, a segédek, akik lovon és gyalog hergelik a bikát addig, amíg nagy torrerró meg nem kapja a páholy asszonyától a viadalengedélyt. Ez a szakállviselet tipikusan spanyol, vannak festmények, amelyeken a kegyetlen Fülöp királyt is így ábrázolják. Eddig a most már szakálltalan Mesterházy Attila is ilyen spanyolos porond szóvivő volt és ezzel a kissé diabolikus szakállvonallal meredt bele világba. Most előlépett és leborotválta a porondszakállt. Valakik megmondták neki, hogy előléphet a miniszterelnök- jelöltek sáppadtarcú, minden ördögi vonaltól mentes ám, pokol-lelkű táborába, ha megszabadul a szőrtől. Mesterházy láthatóan kicsit sajnálja a régi arckifejezését, de a pártjáért készséggel meghozza az áldozatot. Valószínűleg maga is elhiszi nemcsak azt, hogy meg kellett változnia, hanem, hogy meg is változott. Vagyis azokban a felső körökben, ahol a porondszolgák közül kiválogatják a torreádorokat, akiket vagy a bika döf ágyékon, vagy ők szúrják szíven kardjukkal a bikát, az a nézet uralkodik, hogy a népet, a választókat külsődlegességekkel kell etetni. Mesterházyról el kell hitetni, hogy már „gouvernamentális”. Azaz már állami ember. Már felsőbbrendű. Már azonnal rendelkezik, óh nem a bikaledöfés képességével, hanem a népledöfésével. Valamint a miniszterelnökséghez szükséges felsőbb bölcseleti tudással, emelkedettséggel és ennek érdekében elégséges megszabadítani gondosan ápolt szakállától. Ez aztán a téboly! Ez aztán a szellemi züllés. Képzeljük el Kossuth Lajost, amint áll a tükör előtt, s azon tűnődik: nem kellene-e a kormányzósághoz levágatnia a szakállát? Nem ez a szellemi kiürülés teljessége? Amikor nem egy ember, mert hiszen Mesterházy is csak egy példa, hanem egy egész rendszer üresedik ki a legutolsó pózokig, a borotváig és a borotvahabig. Miközben ennyi gyilkosság történik és így, miközben ennyi ember éhezik és népirtás folyik és semmiről nem tudunk semmi bizonyosat egy kéténű fiatalember gyilkol, egy másik skizofrén, akinek a levágott szakállas volt a másik, a meghaladott énje, talán gyilkolni készül. És mi csak nézzük. Mert természetesen Mesterházy Attila nemcsak miniszterelnök, jelölt ebben a pillanatban, hanem egy olyan hatalmi kör legmagasabb csúcsra jelölt embere, akik mindenekelőtt fontosnak tartják a látszatot és lényegtelennek a valódi, belső értéket és akik maguk is kéténűek. Szocialisták, de liberális programot valósítottak meg. Tönkretették az országot, de maguk nem mentek tönkre, hanem meggazdagodtak. Idegeneket szolgálnak, de magyar választók voksaira számítanak. Csak egy skizofrén testület tud kéténű porondszolgákat kiállítani magából és beteg, gyilkos hajlandóságokkal, állandó ájtatos gyászmunkára késztetéssel kormányozni. A kommunizmus eleve kétlelkű: gonosz, vérengző és kegyetlen, de felszabadítónak és világmegváltónak hiszi és állítja magát. Gonosztevő és angyal. Várni a Messiást és megölni a Messiást csak kettéhasított tudattal lehet. A miniszterelnök-jelölt levágta a szakállát, amely hite szerint megakadályozhatta volna őt a miniszterelnökség elnyerésében és pártjának egész vezérkara is osztja ezt a nézetét. Megölték a szakállas porondszolgát, Mesterházy Attila régi énjét és kezébe nyomták a parabellumot. Nehogy felismerje valaki, ha elkezd lövöldözni magyar emberekre. Egyébként közben elfogadták a költségvetést. De tényleg elfogadták, s ami elfogadta, az valóban hiteles, érvényes, Országgyűlés volt és valóban a magyar költségvetést fogadta el? Magyarország valóban létezik? S ha igen, melyik?

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség