Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 24, szombat, Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.

Kiskáté

E-mail Nyomtatás

A MIÉP kiskátéja

Miért alakult meg a MIÉP?

Mert az MDF paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, s kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mert ezzel az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. Hasonlóan nagy mulasztás volt az is, hogy az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-kormány alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését. A mai parlamenti pártok között a MIÉP az egyetlen párt, mely mindig igazat mondott, sohasem taktikázott, nem változtatott elvein és törekvésein az egész magyarság szolgálatában. Ezt a becsületes, magyar politikát nevezik "radikálisnak" - nos, ha ez radikalizmus, akkor büszkék vagyunk rá.

Szélsőséges párt-e a MIÉP?

Politikai ellenfelei szerint szélsőjobboldali, neonáci, soviniszta, nacionalista, antiszemita, kirekesztő, cigányellenes párt, Horn Gyula szavaival élve: az őrültek pártja. Természetesen ebből egy szó sem igaz: a nemzeti, konzervatív gondolatokat már több mint száz éve így próbálják lejáratni a "progresszió" és a "modernizmus" kommunista és liberális politikai erői.

Kereszténydemokrata párt-e a MIÉP?

Igen, egyértelműen az. Parlamenten kívül és belül is mindig betartotta az alkotmányos demokrácia szabályait, Krisztus tanítását pedig olyan kötelező normának tartja, melynek alkalmazása nélkül sem az egyének, sem a közösségek nem élhetnek békében és szabadon. A MIÉP kereszténydemokrata felfogásával élesen szembenáll minden olyan törekvés, mely ezt az értékrendet kétségbe vonja, s az individualizmus és pluralizmus nevében mindenféle ember- és társadalomellenes nézetnek egyforma "értéket" tuladonít. Az anarchia, a deviancia, a "másság" tisztelete nem egyeztethető össze sem a demokrácia, sem a kereszténység etikájával.

Rendpárti-e a MIÉP?

A MIÉP az alkotmányos és törvényes rend pártján áll, függetlenül attól, hogy a jelenlegi alkotmányt gyengének tartja, és egész törvénykezésünket kevéssé hatékonynak. A Kádári "puha" diktatúrában és a rendszerváltozás óta keletkezett hatalmas magánvagyonok nagy része illegális módon jött létre, a privatizációs és bankbotrányok, a külföldi és magyar maffiák politikába való beépülése azt mutatják, hogy a magyar nép többsége vesztesként került ki a nagyhatalmak által levezényelt rendszerváltozásból. Az eddigi kormányok képtelenek voltak rendet tenni és szigorú, egyenlő mércével mérve mindenkit megbüntetni, aki a közvagyont meglopta vagy elprédálta. A sok éven át húzódó jogi procedúra kiskaput nyitott a nagy bűnözőknek, s felbátorította a kisebb bűnök elkövetőit is. Az, hogy Magyarország még fennáll és muködik, a becsületes és reménykedő polgárainak köszönhető, nem az állami intézményeknek, melyek képtelenek fenntartani a normális rendet.

Idegengyűlölő-e a MIÉP?

A magyar nép ezer éve, Szent István óta befogadja vendégeit, az itt letelepedni és dolgozni szándékozó menekülteket, jóakaratú embereket. Sokan a török uralom után meggyengült, elnéptelenedett országba érkeztek, s nagy részük pótolhatatlanul hasznos tagja lett a magyarságnak. Akiket ma Németnek, Tótnak, Orosznak, Szerbnek, Románnak hívnak vezetéknevük szerint, ma már aligha megkülönböztethetők a Kovácsoktól, Szabóktól, Molnároktól, Kisektől és Nagyoktól. Magyarország ezer éve a világ egyik legnagyobb olvasztótégelye: aki itt megtanult magyarul, s becsületesen vállalta a magyar állampolgárság jogain túl a felelősségeket is, nyugodtan élhetett és dolgozhatott, leszámítva a fasizmus és kommunizmus származás- és osztályhelyzet szerinti kegyetlen megkülönböztetését. Ki vonná kétségbe Petőfi, Radnóti magyarságát? Vérrel megpecsételt jussuk. S ki ne lenne büszke a nagy cigány népzenészre, Dankó Pistára ? A MIÉP nem gyulöli az idegeneket, s hálás azért, hogy az l945-ös, l956-os (és a múlt századi) magyar emigránsokat öt világrész országai szeretettel fogadták és megbecsülték munkájukat. Mi is megbecsüljük a hozzánk betelepülők szaktudását és munkáját, de a csupán pénzzel érkezők diktátumát és a magukat menekültnek feltüntető bűnözők fenyegetését visszautasítjuk és elhárítjuk. A magyar nép a rendszerváltozás után rokonszenvvel fogadta például a kínai kiskereskedőket, de félelemmel és megvetéssel az albán drog- vagy az ukrán olajmaffiát. A magyarnál türelmesebb és befogadóbb nép aligha él a világon. Bár ez a türelem a magyar történelemben eddig sosem kamatozott, l848-tól Trianonig, a MIÉP azt vallja, hogy hosszú távon ez a türelem kamatozik. Nem mondjuk, hogy "az idegen szép" - előbb megnézzük azt az idegent -, de nem is féltjük tőle hazánkat, ha jó szándékkal érkezik, mint Clark Ádám, a Lánchíd építője, s utána még oly sokan.

Milyen a magyar igazság?

A MIÉP elnevezésében a magyar igazság igazságosságot is jelent. Nemcsak kimondjuk az igazságot, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az igazság érvényesüljön Magyarországon, s a magyar emberek igazságos társadalomban élhessenek. Ragaszkodunk az igazság és igazságosság elvéhez a világpolitikában is: méltányos elbánást követelünk minden magyar számára, miként a trianoni döntés után igazságot követeltek Magyarországnak elődeink. A magyar igazság az elmúlt évezredben sokszor sérült, a Rákosi-Kádár korban végleg elveszni látszott, s l989 után sem érvényesülhetett, részben a nagyhatalmak befolyása miatt, nagyobbrészt azonban a magyar politikai elit gyávasága, gyöngesége, illetve a magyar nép egy részének fásultsága és közönye folytán.

Mit jelent a magyar élet?

A magyar nép a Kárpát-medencében az évszázadok során kialakította hagyományait, szokásait, intézményeit, kultúráját, életformáját, s ehhez az elnyomatás és megszállás idején is szívósan ragaszkodott, megvédte akár élete árán is ezeket. Az osztrákok, törökök, németek és oroszok ellen nemcsak fegyverrel küzdöttünk, hanem a magyar élet hagyományainak erejével is. A magyar életet most a globális - elsősorban amerikai - tömegkultúrával szemben kell védelmeznünk minden lehetséges módon. Nemcsak a beszéd, a nyelv, a város- és utcakép van halálos veszélyben, hanem a hagyományos magyar életforma, hagyományrendszer és értékrend is. Az amerikai életideálok, a materializmus és a fogyasztói életforma önzése, silánysága és üressége ma még elsősorban a magyar ifjúságra hat, de a következő nemzedékek már szüleiktől "tanulják el" az internetes, multiplexes, bevásárlóközpontos létezési módot.

Mit tehet a MIÉP egy kis parlamenti pártként?

A legnagyobb parlamenti párttá lehet, ha következetesen képviseli elveit és programját, mert ebben a tekintetben nincsen versenytársa. Az összes parlamenti párt közül az egyetlen, mely még nem vállalt kormányzati szerepet, nem vett részt elvtelen alkukban, nem épített ki klientúrát, nem gazdagodott meg, még saját székházat sem kapott muködéséhez, holott a többi pártok sok százmilliárdos támogatást kaptak az adófizetők pénzéből, az egykori MSZMP-vagyon örököse, az MSZP pedig máig nem számolt el törvénytelen vagyonával. A MIÉP mindent a saját erejéből ért el, pontosabban tagjai, hívei, szimpatizánsai erejéből, mely egyre növekszik. A 2002-es paralamenti választások legfontosabb és leghitelesebb erejévé válhat, ha nem tér le a magyar útról, ha képviseli a magyar igazságot és a magyar élet érté-keit az elárvult és elgyávult magyar kisemberek nevében.

Ellenzéki vagy kormánypárti- e a MIÉP?

Egyik sem, éppen ez okozza a félreértéseket. A MIÉP a magyar út, igazság és élet érdekében minden kezdeményezést támogat, mely könnyítheti a magyarság helyzetét, s ellenez minden lépést, mely a magyar polgárok létfeltételeit tovább nehezítené. A MIÉP kívülről támogatja az Orbán-kormányt, ha úgy ítéli, a döntésből több haszon, mint kár származhatik a magyar nép számára. Bár a MIÉP az l956-os alapelvek szerint a magyar semlegességet támogatta, s ellene volt a NATO-csatlakozásnak, a koszovói válság idején mégis a magyar kormány és a magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, s támogatta a kormány és a NATO rendteremtő lépéseit. A MIÉP számára a magyarságot leginkább fenyegető ideológiát és politikát az MSZP-SZDSZ koalíció jeleníti meg, mely a kommunista internacionalizmus és a liberális kozmopolitizmus egységében minden nemzeti, keresztény, konzervatív értéket kérdésessé tesz, de a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKGP és az MDF képviselte kormányzat gyenge vagy téves döntéseit illetően is megfogalmazza kritikáját. Kormányok jönnek, mennek, de a MIÉP marad.

 Kit képvisel a MIÉP?

A MIÉP nem csupán saját tagjait s a rá szavazó választópolgárokat képviseli, hanem az összmagyarság érdekeit, határainkon innen és túl, s nem hajlandó semmiféle politikai alkura, mely ettől eltántoríthatná. Ezért - más pártokkal ellentétben - nem célja a hatalom minden áron való megszerzése, mert a magyarság hosszú távú érdekeit, sorskérdéseit nem lehet feláldozni rövid távú célok miatt. A MIÉP a hazájukat féltő és szerető, a magyar jövő védelmében áldozatokra is képes, tisztességes emberek pártja, s egyaránt számít a magyar munkásság, parasztság, értelmiség, a vállalkozói és alkalmazotti réteg támogatására, de közismerten és bevallottan elsősorban a kisemberek, a kisemmizettek, a munkanélküliek, a szegények, meghurcoltak és kirekesztettek pártja, mert a MIÉP azt vallja, hogy ezeknek a rétegeknek a felemelkedése nélkül - Csurka István szavaival - csak pincérnemzete lehetünk Európának. A szülőföld megtartó erejének növelése nélkül ugyanis éppen a leggazdagabbak és a legszegényebbek hagyják el először hazájukat, nem szólva a magyar tudósok évtizedek óta tartó elvándorlásáról.   

Mit tesz a MIÉP az összmagyarság egységéért?

Röviden: minden tőle telhetőt. Tisztában van azzal, hogy a Trianon előtti határok visszaállítása ma már illúzió, hiszen az etnikai viszonyok azóta mindenütt a mi hátrányunkra alakultak, de az önrendelkezés és a népszavazás útján kivívható területmódosítás a még egy tömbben élő magyarság megvédelmezésére reális célkituzés még akkor is, ha a távoli és bizonytalan jövőben mi magunk és talán szomszédaink is az Európai Unió tagjai leszünk. Külpolitikánk és diplomáciánk ettől a békés törekvéstől még nem válik sovinisztává és irredentává, ha viszont az anyaország eleve lemond az összmagyarság érdekeinek következetes képviseletéről, olyan hazaárulást követ el, mint a szocializmus külpolitikája és diplomáciája.

Független-e ma Magyarország?

Részben független. Mint közismert, a MIÉP ellene szavazott a NATO-csatlakozásnak, abból a megfontolásból, hogy l956 nagy vágyát, a semlegességet meg kell valósítani, s többé nem szabad megturni idegen katonákat Magyarország területén. A NATO-csatlakozás után hamarosan kitört jugoszláviai háború szinte azonnal igazolta a MIÉP aggályait: Magyarország volt az egyetlen Jugoszláviával határos NATO-tagállam, s a NATO-"védelem" hazánknak súlyos anyagi megterhelést jelentett s jelent még ma is. Ennek ellenére a MIÉP a kialakult hadi helyzetben támogatta a kormányt, mivel háború esetén a nemzeti egység fenntartása létkérdés. (Ezzel szemben a NATO-csatlakozásért lihegő MSZP és SZDSZ megpróbált kifarolni a válságos időkben, s az egész háborút a kormánykoalíció bűneként feltüntetni.)
Magyarország korlátozott függetlenségének meghatározó okai azonban gazdasági természetuek. A Kádár-korban felhalmozott adósság törlesztése, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap gyámkodása, a multinacionális cégek rohamos terjeszkedése, a teljes import liberalizálása védtelenné tette hazánkat a külföldi tőke és befektetők ellen. Egy szándékosan lezüllesztett ipar és mezőgazdaság a tartalékok nélküli Magyarországot gazdaságilag éppen olyan kiszolgáltattá tette, mint amilyen volt a KGST idején. Ami hasznot hajtott, azt privatizálták, ami veszteségesnek bizonyult, azt a magyar államra lőcsölték.
Ilyen körülmények között a mindenkori magyar kormány mozgástere rendkívül csekély. Egy MIÉP vezette kormány sem ígérhetne Kánaánt öt-tíz éven belül, csupán annyit, hogy a magyar népet megszabadítja a politikai-gazdasági-bűnözői maffiák uralmától. S ha erre a sok ezermilliárd forintra gondolunk, ami l989 óta eltunt a közvagyonból, akkor ez már nagy haladást jelentene.

Milyen a MIÉP viszonya a többi parlamenti pártal?

Tárgyszerű. A MIÉP minden törvényjavaslatot támogat, mely a magyar nemzet érdekeit szolgálja, bárhonnan is származzék a javaslat. A jelenlegi kormánykoalíciót sok kérdésben kívülről támogatja, de - mint eddig a NATO-csatlakozás vagy a költségvetés kérdésében - kitart saját álláspontja mellett. A MIÉP semmiféle tárgyalásra vagy egyeztetésre nem hajlandó az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, mivel e két párt többször is kinyilvánította, hogy nem a magyar nemzet érdekeit, hanem saját klientúráját és a nemzetközi nagytőkét képviseli. A Fidesz-MPP-FKGP-MDF koalíció az első kormányzati év tapasztalatai alapján nem lesz képes korrigálni a rendszerváltozás mulasztásait, s gyengesége és megosztottsága folytán ugyanolyan kényszerpályára kényszerül, mint az Antall-Boross-kormány.

Milyen jogot tart a MIÉP a legfontosabb jognak?

A méltó emberi élethez tartozó jogot. Ugyanis egy demokráciában nem lehetséges szabadság tulajdon nélkül, márpedig Magyarország ma a pöffeszkedő gazdagság és az iszonyatos szegénység megosztottságában él. A MIÉP alapvető emberi jognak tartja az egészséges élethez és a tisztességes munkához, lakáshoz való jogot, s nem hajlandó "szociális piacgazdaságnak" nevezni az olyan gazdaságot, mely tömegével termel munkanélkülieket, kilakoltatottakat, hajléktalanokat, koldusokat, "megélhetési bűnözőket". Ezért a MIÉP szükségesnek látja az alapvető élelmiszerek maximális árának megállapítását, a nyugdíjak és a minimálbér jelentős emelését és az első lakáshoz jutás alanyi jogának törvénybe iktatását. Ugyanilyen megfontolásból fontosnak tartjuk a munkanélküli-segélyezés helyett a közmunkarendszer kiterjesztését és kötelezővé tételét, mert a különböző segélyekből élő, munkátlan rétegek újratermelik önmagukat, s veszélyeztetik Magyarország jövőjét.

Miért kell védenünk a magyar földet és ingatlanokat?

Mert 1989 után az egykori, államosított közvagyont és a termelőszövetkezetek által közösbe kényszerített földeket az alapvetően elhibázott privatizációs és kárpótlási törvény a régi elvtársaknak, illetve idegeneknek juttatta. A nyugati adósságtörlesztéssel és a magyar forint folyamatos és indokolatlan leértékelésével olyan mértékben inflálódott a magyar föld, ingatlan és munkaerő értéke, hogy egy amerikai vagy német átlagnyugdíjas megtakarított pénzével nálunk komoly befektetőnek számít. Az eddigi kormányok gyakorlatilag semmit sem tettek azért, hogy megvédjék a magyar állampolgárokat a gyarmatosítás ezen újabb formájától.

El kell-e számoltatnunk az előző rendszer és a rendszerváltozás utáni anarchia kedvezményezettjeit?

Mindenképpen, még akkor is, ha egy-két évtized múltán a nyomok elmosódtak, és a jogi felelősségre vonás lehetősége egyre szukül. Ahogyam valószínuleg soha nem fogjuk megtudni, Horn Gyula önkéntes karhatalmista ölt-e és kínzott-e meg embereket, vagy csak a hidakat őrizte l956-ban, ugyanúgy nem fogjuk megtudni, pontosan miből építtette villáját. Sohasem fogjuk megtudni, hová folyt el pontosan Princz Postabankjának százötven milliárdja, az MSZMP-s, szakszervezetis, ávós, karhatalmista, kül- és belkeres, kül- és belügyes maffiák jó előre bespájzoltak, a nagy halak pedig tiszteletre méltó bankárok lettek, Surányitól Bokrosig, és a lassan az MSZP által Kossuthként tisztelt Németh Miklósig. Az "okosabbak" vagyonukat külföldre menekítették, Spanyolországban, Franciaországban, Kaliforniában "magyar" kastélyok és birtokok őrzik a magyar közvagyont. Ennek ellenére az elszámoltatás sohasem késő: ahogyan a zsidók hetedízig üldözik gyilkosaikat és rablóikat, úgy kell üldöznünk a magyar nép gyilkosait, árulóit, kirablóit, tolvajait és sikkasztóit. Ne érezhessék magukat egy percre sem biztonságban! S minden vagyonukat, bel- és külföldön, melynek eredetéről nem tudnak számot adni, azonnal el kell kobozni.

Szükséges-e a független, magyar bíróságok megerősítése?

Feltétlenül szükséges, és ez alatt nem csupán az igazságszolgáltatás anyagi és erkölcsi elismerését értjük, hiszen tisztában kell lennünk azzal, hogy a ma funkcióban lévő bírák nagyrészt a "szocialista" jogrendszer elveit és gyakorlatát tanulták. A főbenjáró bűncselekmények, a gyilkosságok, nagy értékre elkövetett rablások és csalások esetében időlegesen lehetővé kell tenni a rögtönítélő bíróságok muködését . A jogállamiság liberális felfogása l989 óta mérhetetlen kárt és szenvedést hozott a magyar nép számára. Ugyanilyen okokból szükséges a magyar rendőrség megerősítése, teljes körű átvilágítása, és a magyar csendőrség létrehozása.

Miért kell átvilágítani a fontos közszereplőket?

Mert tisztán kell látnunk, kik voltak a Kádár-kor kiszolgálói. Ezeket az embereket fenyegetéssel, zsarolással, kedvezmények ígéretével szervezték be, de persze akadtak önkéntesek is bőven. Az átvilágítás ma már anakronizmus, hiszen a dokumentumok nagy részét ellopatta az MSZMP, s amúgy is: a kis ügynököket átengedő hálón a törvény szerint fent sem akadhatott a megbízók köre, a kormányzati és pártbürokrácia, a titkosszolgálatok képviselőinek sokasága. Ennek ellenére fontos lenne, hogy megváltoztassuk a törvényt, és - személyi jogokra való figyelem nélkül - kutathatóvá, nyilvánosan hozzáférhetővé tennénk a hazaárulók viselt dolgait, mindazok nevét, akik egy idegen hatalom - a Szovjetunió - érdekében és megbízásából kémkedtek saját hazájukban, hajtották végre könyörtelenül egy idegen hatalom utasításait. Bíróságok, ügyészségek tagjait, ügyvédeket, vezető újságírókat, polgármestereket és önkormányzati képviselőket, külügyi tisztviselőket, belügyi dolgozókat, diplomatákat, egyházi vezetőket, egyetemi oktatókat kell átvilágítani, s akkor még nem szóltunk a katonai és polgári titkosszolgálatok eddig teljesen elfelejtett és elfeledtetett állományáról, volt tagjaik közül sokan ma már a civil szférában hasznosítják "tudásukat". Magyarán: a teljes köru átvilágítást minden szférában kötelezővé kell tenni, s akkor még nem szóltunk a pénzügyi területről, a bankárok és brókerek hadáról, akik egyetlen kézmozdulattal milliárdokat mozgatnak a tőzsdén. Körülbelül ötvenezer hazaárulóról van szó, akik l990-ben már csomagoltak, de aztán megnyugodtak: minden ugyanúgy megy, mint a Kádár-korban. A gyilkosok és a gyilkosságra felbújtók köztünk vannak, s emberi jogaikra hivatkoznak. Áldozataik emberi jogaikról nem szól a média. Mi több, Magyarország a volt kommunista országok népellenes bűnöseinek menedékhelye lett megint, ahogyan a Kádár-korban is: itt gyűltek össze a szovjet, román, jugoszláv és csehszlovák titkosszolgálatok vezetői is, a kettős vagy hármas állampolgárságú maffiózók, akikkel szemben a gyönge és többértelmű törvények hatástalanok. A mai közszerepők többsége sáros, vagyis zsarolható. Zsarolják is őket rendesen. Ezért késik az átvilágítás tíz éve.

Amerika-ellenes-e a MIÉP?

Az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb hatalma, mely két évszázados demokráciájával maga mögött méltán győzte le a fasizmus és kommunizmus erőit. Történelmének pozitív a mérlege még akkor is, ha sok bűnt követett el saját népe ellen (indiánok, feketék, déliek), és idegenek (például a vietnamiak) ellen. Az amerikai modell azonban Európában, különösen Közép- és Kelet-Európában követhetetlen és értelmetlen. Az a fogyasztói társadalom és az a silány tömegkultúra, melynek ideálját Amerika Európában és az egész világon megtestesíti és terjeszti, tarthatatlanul pazarló, környezet- és lélekpusztító. Ha a világon népességarányosan annyi személygépkocsi közlekednék, mint az USA-ban, néhány hónap alatt megfulladna az emberiség. Az is nagy kérdés, hogy "a világ csendőreként" nem vállal-e magára olyan feladatokat, melyek előbb-utóbb katasztrófához vezetnek, hiszen tetszés szerint, akár ENSZ-felhatalmazás nélkül dönt hadüzenet nélküli légiháborúk indításáról. Az USA valódi hatalmát a nagy bankok, a multinacionális mamutcégek és a fegyvergyártó lobbik képviselik, melyek bármikor megbuktathatják az elnököt. Magyarországnak és Európának nem szabad amerikai gyarmattá válnia sem kultúrájában, sem pedig civilizá-ciójában. Ha ez Amerika-ellenesség, akkor igen - a MIÉP ellenzi az amerikai életformát, az amerikai utat: mert járhatatlan.

Miért akar a MIÉP nemzetépítő államot?

Mert az állam a Rákosi-Kádár-korszak évtizedei alatt alattvalókként kezelte a magyar polgárokat, s a rendszerváltozás óta sem sikerült visszanyernie a közbizalmat. Pedig nem a nép van az államért, hanem az államnak kell szolgálnia a népet, az egész nemzetet. Mivel a demokráciában minden állami bevétel az adófizetők pénzéből származik, jogos az igény, hogy az adók állami újraelosztása értelmes célokra, szigorúan ellenőrzött módon, a többség érdekében történjék. Az MSZP-SZDSZ klientúra a bankrendszerből ellopott sok százmilliárd, a privatizációban elherdált óriási vagyon és a csaknem teljes média birtokában mindent elkövet l990 óta, hogy a nemzetépítés programja helyett magánvilláik és magánvállalkozásaik gyarapodjanak. A nemzetépítés célkituzése természetesen kiterjed az egész nemzetre, tehát a határainkon túl élő magyarságra is: az ő gyarapodásukat és felemelkedésüket a politikai eszközökön kívül közös beruházásokkal és térségi gazdasági együttműködéssel kell megteremteni.

Miért szakadt ketté a magyar társadalom?

Mert a rendszerváltozás összes terhét a bérből és fizetésből élőkre hárította a meggazdagodott MSZMP-MSZP-SZDSZ-elit, ideértve a Kádárék által felvett külföldi adósságok terheit is. A hatalmas munkanélküliség, az infláció, a szegények és hajléktalanok nagy száma, a házuk, lakásuk részleteit, az energiaszámlákat fizetni nem tudó rétegek növekedése a korai vadkapitalizmus könyörtelenségével osztotta fel a magyar társadalmat néhány tízezer gazdagra és sok millió szegényre. Ez a dél-amerikai típusú társadalmi modell ember- és magyarellenes. A kiszolgáltatott milliók jogainak képviseletét egyedül a MIÉP vállalja, mert amíg egyetlen ember is éhezik és fázik ebben az országban, a többi ember sem lehet felhőtlenül boldog és elégedett.

Miért a középosztály megerősítése és kiszélesítése a legfontosabb?

Mert minden sikeres, egészséges polgári társadalomban a középosztály a legszélesebb réteg, ehhez kell fokozatosan felzárkóztatni a lecsúszottakat, elszegényedetteket. Ha a középosztály megfelelő anyagi, szellemi, erkölcsi biztonságban él, megteremti azt a társadalmi közeget, melyben az átlagember segélyek és támogatások nélkül, saját munkájából élhet és gyarapodhat. Az állami segélyezési rendszer és a jótékonykodás szükséges minden társadalomban, de önmagában alkalmatlan a problémák megoldására. Ha a parasztság, az ipari munkásság, az alkalmazotti réteg, a kis- és középvállalkozók, mérnökök és tanárok elérik ezt a biztonságot, a közélet egyre függetlenebbé válik a napi politikától és a kormányváltozások következményeitől. Utoljára ilyen korszak l867 és l914 között volt Magyarországon, a kiegyezés és az első világháború között.

Ki a magyar?

Természetesen minden magyar állampolgár magyar, s a határainkon túl mindenki, aki magyar anyanyelvű és magyarnak vallja magát. Illyés Gyula szerint magyar az, aki annak vallja magát, és az esze is magyarul forog. Tegyük hozzá: s akinek a szíve is magyar, vagyis nem idegenszívű, nem ellensége Magyarországnak, nem nézi le a magyar hagyományokat, történelmet, kultúrát, s aki áldozatokra is képes a magyarságért. A cserkészet "magyarabb magyarságot" sürgetett, Szabó Zoltán pedig azt írta: "... sem nyelv, sem szándék nem tesz egészen magyarrá" - "magyarnak lenni nem születés, nem adottság, hanem eredmény" - "a magyar nem születik, hanem lesz." A magyarság befogadó nemzetként sok nemzetiséget asszimilált, de nem turheti a kontraasszimilációt, amikor bármely kisebbség rá akarja kényszeríteni saját hagyományait, értékeit, kultúráját. Ha a multikulturalizmus a különböző kultúrák és etnikumok békés egymás mellett élését jelenti, nincs ellene kifogásunk, ha azonban ez azt jelenti, hogy Magyarországon a magyar kultúra csak egy a sok között, akkor ezt visszautasítjuk. Magyarország a magyaroké. Éppen ezért a MIÉP a Magyarországra betelepülők honosítását a lehető legszigorúbban ellenőrizné, s felülvizsgálná a külföldiek magyarországi tartózkodásának törvényes feltételeit és a menekültügyi törvényt, az Európai Unió és a schengeni egyezmény szabályai szerint.

Hogyan fogja javítani a MIÉP a közbiztonságot?

Közbiztonság nélkül a Magyar Köztársaság nevetséges játékország, mely felett idegen és hazai maffiák uralkodnak, fenyegetve és sakkban tartva a politikai és üzleti élet szereplőit éppúgy, mint az ártatlan és védtelen polgárokat. A rendszerváltozás óta a legálisan és illegálisan hazánkban tartózkodó idegenek a kábítószer- és fegyvercsempészet, a valutaátváltás, a prostitúció, az olajügyletek legfőbb ellenőrzői és haszonélvezői lettek, s független elemzők szerint már beépültek a magyar politikai élet vezető köreibe is. A magyar rendőrség anyagi helyzete továbbra is kriminális, erkölcsi és társadalmi megbecsültsége is régóta mélyponton van. Az elnéző és mérhetetlenül lassú igazságszolgáltatási gyakorlat jelenleg a bűnözőket támogatja. Szigorúbb törvényeket kell hozni, gyorsabb igazságszolgáltatási eljárást kell általánossá tenni főbenjáró ügyekben, s az egykori csendőrség mintájára újra kell szervezni a vidéki Magyarország, a kis falvak és a tanyavilág fokozott védelmét. Nem turhetjük a kettős mércét, nem turhetjük, hogy szemet hunyjanak a "megélhetési bűnözés" felett, de a milliárdokat eltulajdonító bankárok, politikusok, nagyvállalkozók büntetlenségének is véget kell vetnünk. A közbiztonság és a közrend helyreállítására akár rögtönítélő bíróságok felállítását is elképzelhetőnek tartjuk, a halálbüntetés visszaállításáról pedig népszavazásnak kell döntenie.

Toleráns-e a MIÉP a mássággal szemben?

Toleráns, amíg a "másság" nem veszélyezteti a magyar nemzet, a haza, a keresztény nemzeti hagyományok és a magyar kultúra értékeit és érdekeit. A kialakult liberális állameszmény fontosabbnak tartja az egyének jogait, mint a közösségekét, mi azonban úgy gondoljuk, a közösségi jogok megelőzik az egyén jogait. Így az emberiség érdekei fontosabbak, mint egy-egy ország érdekei, egy ország érdekei előbbrevalóak, mint egy párt érdekei, ahogyan a család érdeke is megelőzi az egyénét. Ez nemcsak a többségi alapú demokrácia követelménye, de az ésszeruség is ezt diktálja. Nem tartjuk üldözendőnek a másságot, az alternatív életmódot folytatókat, amíg nem szegik meg a törvényt. A devianciát azonban csak emberi és személyiségi jogokban ismerjük el, de nem tiszteljük, és semmiképpen sem támogatjuk a társadalomellenes, deviáns magatartásformák népszerűsítését vagy egyenjogúsítását. Tiszteletben tartjuk a homoszexuálisok, transzvesztiták, destruktív szektatagok, anarchisták, kábítószeresek, bunözők, elmebetegek emberi és személyiségi jogait, de nem hisszük, hogy a magyar társadalom értékrendjét miattuk módosítanunk kellene. Nem hisszük, hogy egy sátánimádó szekta ugyanolyan állami támogatást kell hogy élvezzen, mint egy történelmi egyház, s azt sem hisszük, hogy a gyilkost több jog illetné, mint áldozatát. Vagyis türelmesek vagyunk, de türelmünknek megvannak a józan határai: a többség védelmében. S ha netán a deviánsok többségbe kerülnének, mi is igényt tartunk majd az ő toleranciájukra a jelenlegi törvények szerint. Bár reméljük, erre azért nem kerül sor.

Kik a MIÉP legádázabb ellenfelei?

Akik a magyar nemzet ellenségei. Sajnos van belőlük bven: érdekből, előítéletből és tudatlanságból. A MIÉP programjának érthetően ellenzői mindazok, akik félnek a MIÉP magyar igazságot és életet szolgáló elveitől. Gyűlölik a MIÉP-et a Kádár-kor kedvezményezettjei, az ávósok, karhatalmisták, munkásőrök, szakszervezeti funkcionáriusok, korrupt hivatalnokok, az MSZP és SZDSZ haszonleső klientúrája, és persze azok a félrevezetett emberek, akik azt hiszik, "az arany középút" vezeti ki az országot a válságból. A MIÉP nem pragmatista párt, vagyis nem elvtelen és haszonelvű. Ereje tagságában és a vele rokonszenvezők tömegében van, nincs milliárdokat érő székháza és pártvagyona, VIP-hitele és összefonódása az elmaffiásodott magyar üzleti körökkel és a nemzetközi nagytőkével. A MIÉP szegény, de legalább tiszta. Ez a tisztaság a legnagyobb ereje: ezzel nyerheti meg a 2002-es választást. Ezt a veszélyt érzik ellenfelei, ezért akarják szélsőjobboldaliként kiszorítani a magyar politikából. De ez nem fog sikerülni. Egyelőre kisebbségben is a magyar nemzet többségét képviseljük. Ellenfeleink, ellenségeink számára ez a legfélelmetesebb tény.

Jobboldali párt-e a MIÉP?

Sem egyik, sem másik. Ahogyan már korábban megfogalmaztuk: "se nem jobb, se nem bal - keresztény és magyar". A rendszerváltás után tíz évvel már teljesen egyértelmű, hogy e hagyományos pártbesorolásnak nincs semmi értelme és alapja. Az l945 előtti ideológiákból szinte semmi sem maradt, az MSZP "baloldali értékeit" már megismertük a Horn-kormány idején, az SZDSZ pedig úgy olvadt össze az MSZP-vel, hogy "liberalizmusát" csak önmaga másságának tiszteletével bizonyította. A pártok ideológiai zűrzavarában és gyakori pálfordulásaiban a MIÉP következetesen képviseli a teljes magyar nemzetet és annak egyetemes érdekeit. A MIÉP néppárt, s nem azért, hogy felelőtlen ígéretekkel minél több embert csábítson zászlaja alá, majd cserbenhagyja választóit, hanem mert minden értelmes és becsületes magyar ember pártja kíván lenni. Ha pedig az országban csak néhány százezer értelmes és becsületes magyar ember akad egyelőre, akkor nem akar mindenáron tömegpárt, netán választási párt lenni.

Miért tartja a MIÉP fontosnak a média szerepét?

Mert a modern világban az írott és elektronikus sajtó a legfontosabb, önálló és ellenőrizhetetlen hatalmi ág, melyet nem befolyásolnak a demokratikus választások. Az információs monopólium átvilágítása, ellenőrzése és megtörése, illetve kiegyensúlyozása nélkül minden tisztességes magyar kormány kudarcra van ítélve, mert a nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági és politikai körök irányításával a sajtó még a legnépszerűbb intézkedéseket is ellenszenvessé teheti, kigúnyolhatja, s folyamatos botrány- és hangulatkeltéssel lejárathatja a legjobb szándékú közszereplőket is. A magyar lakosság többségéhez erősen manipulált hírek, információk jutnak el, a számukra fontos és hasznos információkat elhallgatják, késleltetik, vagy elferdítik. A szélsőjobbra szorított, kirekesztett MIÉP eddigi sikereit többek között azért tudta elérni, mert szerény eszközeivel megteremtette saját nyilvánosságát, s a Magyar Fórum, a Havi Magyar Fórum és más kiadványai révén tájékoztatni tudja az értelmes és becsületes magyar embereket. Ha a közszolgálati médiumokban sikerül legalább az egyensúlyt megteremteni a nemzeti oldal és a szociálliberális oldal műsorai és véleményformáló fórumai között, a MIÉP kikerül az elhallgatás és félremagyarázás, a kirekesztettség és a gyűlölet gettójából, s azok közül is sokan felismerik elveinek önzetlenségét, tisztaságát és helyességét, akik eddig csak az ellenséges médiumokból tájékozódhattak.

Miért fontos az esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban?

Mert jelenleg nincs esélyegyenlőség. A társadalom kettészakadása folytán csak az anyagilag erős rétegek biztosíthatják gyermekeik továbbtanulását, s a mai "elit" sokmilliós tandíjú szuperiskolákban vagy külföldön taníttatja gyermekeit, ugyanakkor a felvételi rendszer zártsága nem biztosítja azt az alkotmányos jogot, hogy bárki beiratkozhassék bármilyen stúdiumok folytatására. Mindebből az következik, hogy a magyar népesség túlnyomó többsége hátrányos helyzetbe kerül, s átörökíti helyzetét.
Az oktatási rendszer tartalmi liberalizálása kaotikus állapotot teremtett, a sok ezer, szabadon választható tankönyv nem teszi lehetővé az alapismeretek biztonságos, mindenütt egyformán megkövetelhető  elsajátítását. Háttérbe szorult a magyar irodalom és a magyar történelem oktatása, s megoldatlan az erkölcsi ismeretek oktatása is. Teljesen korszerutlen a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere, s a felnőtt-továbbképzés is.

Miért jött létre a Bocskai István Szabadegyetem?

A Bocskai István Szabadegyetemet Csurka István azért alapította meg, hogy védelmezze és terjessze a magyarság hatalmas kulturális örökségét, erősítse öntudatát és felkészítse a nemzetépítő munkára. Az előadásokat a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselői tartják Budapesten és számos nagyvárosban, a természet- és társadalomtudományok, a zenei és művészi, irodalmi élet szinte minden területét felölelve. Mindez alkalmas lesz egy országos népfőiskolai hálózat kiépítésére, melynek segítségével a keresztény, nemzeti erők is jelen lesznek az ifjúság oktatásában és nevelésében.

Vannak-e jó szakértői a MIÉP-nek?

Természetesen, ha nem is abban az értelemben, ahogyan a Horn-Kuncze-kormány dicsekedett óriási "szakértelmével". A parlamenti frakcióban, a párt tagjainak és szimpatizánsainak körében a legkiválóbb szakemberek segítik az elnökség munkáját és a politikai döntéshozást. A mi szakembereink azonban nem azon igyekeznek, hogy minél jobban "eladják" a pártot, mert a MIÉP arculatát magyarsága, elvhűsége és igazmondása alakítja. A MIÉP minél több embert akar bevonni ország- és nemzetépítő munkájába, s nem hisz abban, hogy egy mindenkori szűk "elitnek" kell mások helyett döntenie. Ezért is folyamodna kormányzati helyzetből minél többször az egész nép bölcsességéhez, s támogatná a népszavazás intézményének megerősítését.

Mi a MIÉP értékrendjének alapja?

A MIÉP értékrendjének alapja a keresztény, magyar szolidaritás, a kisebb és nagyobb közösségek egymást segítő és fenntartó rendje, a családtól egészen a falusi és városi önkormányzatokig. Ezt az értékrendet felforgatta a szabadversenyes kapitalizmus és az osztályharcra épülő kommunizmus. A rendszerváltozás után Magyarországon a két, egymással szembenálló társadalmi rendszerből olyan keverék jött létre, mely mindkét ideológiából és rendszerből a lehető legrosszabbat vegyítette. Az emberek értékét nem lehet és nem szabad sem származása, sem ideológiai-politikai hovatartozása, sem pedig vagyona alapján megítélni, csak a közösség számára hasznos munkájuk alapján. Ebben a kérdésben most teljes a zűrzavar. Az országot kiárusító bankárok, politikusok és maffiavezérek szövetkeztek a nemzetközi tőkével, hogy lerombolják az ezeréves magyar állam minden hagyományát. Ugyanez történik a térség minden országában, a néhai szocializmus valamennyi tagországában lerombolják a helyi hagyományokat, és megjelennek a McDonald's és a Burger King, valamint a Coca-Cola patikatiszta és USA-szabványos előőrsei, a hollywoodi álomgyár búfeledtető produkcióival együtt. A kábítószer, az erőszak, a szex iparágai a pénzarisztokrácia kimeríthetetlen forrásai. A kommunista internacionalizmus örökösei frigyre léptek a kozmopolita liberalizmus híveivel: ezt jelképezte az MSZP-SZDSZ-koalíció. Az egyetlen jelenlegi parlamenti párt a MIÉP, melynek nincs székháza, pártvagyona, korrupciós ügyletei: az egyetlen tiszta, kormányképes erő 2002-ben. A MIÉP nemcsak párt, de mozgalom is, akárcsak a lengyel Szolidaritás. A Magyar Út Körök ezt a magyar és keresztény értékrendet képviselik és népszerűsítik. A MIÉP nem a pártpolitika, hanem a mozgalom erősítését tartja legfőbb feladatának. Mert a pártok jönnek és mennek, megszünnek és átalakulnak, de a magyarság és a magyar út marad.

Hogyan lehet megteremteni a nemzeti egységet?

A nemzeti egység megteremtésére csak nemzeti párt képes. A MIÉP az egyetlen nemzeti párt, mely még nem adta fel elveit és nem lépett választói ellenében számára megalázó és kedvezőtlen koalícióra. Mindezzel együtt nem hisszük, hogy a pártrendszer és a jelenlegi alkotmány alkalmas lenne arra, hogy a nemzeti egységet megteremtse. Inkább arra alkalmas, hogy folyamatosan megossza a magyarságot, és késleltesse a nemzeti akarat kibontakozását. Pártpolitikai alapon a nemzeti egység sohasem valósítható meg, ezt a fasiszta-kommunista egypártrendszerek már igazolták. A nemzeti egység csak demokratikus módon, a közösségek önkéntes és laza szerveződésével jöhet létre. Ez hosszú és fáradságos folyamat, ahogyan az angol demokrácia is több száz év alatt, evolúciós fejlődés során jött létre, s ma sem nevezhető távolról sem tökéletesnek. A MIÉP a Szent István-i Magyarországot nem akarja és nem is tudja néhány röpke év alatt helyreállítani. De az idő a MIÉP-nek és Magyarországnak dolgozik, ebben biztosak vagyunk.

Miért van szükség a magyar bankrendszer teljes reformjára?

Mert a jelenlegi rendszer tíz év alatt "törvényesen" kifosztotta a magyar népet, a magyar és külföldi bankárok és brókerek felmérhetetlen kárt okoztak, jórészt büntetlenül. A bankfelügyelet rosszul vagy egyáltalán nem működik, a Nemzeti Bank pedig mindenféle ellenőrzés nélkül, mintegy az állam fölé helyezkedve "gazdálkodik" mindannyiunk vagyonával. Az aranykészlet felszámolásával és a forint folyamatos leértékelésével a magyar piac teljesen ki van szolgáltatva a nemzetközi tőzsdei folyamatoknak és a fiktív pénzekkel spekulálók szeszélyeinek. Csak a teljes bankrendszer szigorú állami felügyelete után lehet felelősségre vonni mindazokat, akik a hatalmas kül- és belföldi eladósodást előidézték, s csak e nagytakarítás után lehet áttekinteni a még kínálkozó lehetőségeket a külföldi adósságállomány felszámolására, átütemezésére vagy elengedésére. Ha mindazt a pénzt, amit tíz év alatt elloptak, kivittek az országból, a kis- és középvállalkozások és a parasztgazdaságok beruházásaira fordították volna kedvezményes hitel formájában, ma az életszínvonal jóval magasabb lenne, és a munkanélküliség azokra korlátozódnék, akik valójában nem is akarnak dolgozni.

 Miért van szükség a magyar piac védelmére?

Mert a kis magyar piac védtelen, és a magyar áruk nem versenyképesek a világpiacon. A piacvédelem minden országban létezik, kivéve Magyarországot, mely l989-ben teljesen megnyitotta kapuit minden nyugati áru, termék és szolgáltatás előtt, és hagyta, hogy a nyugati cégek olcsón felvásárolják, lepusztítsák és megsemmisítsék kisebb versenytársaikat. A multinacionális cégek felfalták a kis- és középvállalkozásokat, a nemzetközi cégek kezébe került minden kulcságazat - az energiaipartól a könyvkiadásig. Valósággá vált a régi vicc: Magyarországon már svéd árak vannak, de a bérek etiópiaiak. A külkereskedelmi mérleg passzívuma egyre inkább nő, s a nyugati "befektetők" csak az olcsó munkaerőt keresik nálunk, elképesztő haszon reményében. Ha a jelenlegi védtelen helyzetben csatlakozunk az Európai Unióhoz, elmaradottságunkat és kiszolgáltatottságunkat hosszú évtizedekre konzerváljuk. A nyugati tőke már temetőinkre is szemet vetett: a bölcsőtől a sírig idegenek fognak dönteni arról, mit egyen-igyon, viseljen, nézzen és olvasson a magyar. Ma már mód sincs arra, hogy az olcsóbb magyar áruk, termékek, szolgáltatások lefelé szorítsák az árakat, a versenyből ezeket eleve kizárták. Azt is nehéz már megítélni, mi tekinthető magyar árunak, hiszen a tulajdonviszonyok kuszák, és nyilvántartásuk szinte lehetetlen. Ezt a káoszt meg kell szüntetni, és erre csak a MIÉP bátorsága és elszántsága képes. A nem tisztán magyar tulajdonú cégek tulajdonviszonyainak felmérése, tisztázása és ellenőrzése jelenleg nem megoldott: új, független és erős szervezetet kell felállítani a magyar piac védelmében. S nem lenne felesleges feléleszteni a régi, jól bevált, immár több mint másfél száz éves programot: CSAK MAGYAR ÁRUT VÁSÁROLJ, HA MAGYAR VAGY!

 Hogyan segíthetünk a határainkon túl élő magyar testvéreinknek?

Ha nem titkoljuk el, s nyilvánosságra hozzuk problémáikat. Ha a világszervezetekben és a világ közvéleménye előtt higgadtan, szilárdan és megalkuvás nélkül képviseljük érdekeiket, melyek az egész magyarság érdekei. Ha nem kötünk az elcsatolt magyar területek utódállamaival rosszhiszemu, hamis, betarthatatlan szerződéseket. Ha nem zárjuk ki eleve a békés határmódosítás lehetőségét a magyarok lakta peremvidékek védelmében. Ha felhasználjuk NATO-tagságunkat és leendő európai uniós tagságunkat annak érdekében, hogy szomszédaink teljes autonómiát biztosítsanak a magyar kisebbségeknek. Ezt a politikát egyedül a MIÉP képviselte mindeddig következetesen, megalkuvás és taktikázás nélkül, sokszor saját népszeruségét is veszélyeztetve, mert (sajnos) a mai magyar népesség jelentős része közömbösen vagy ellenségesen viseltetik a határainkon túl élő magyarokkal szemben. A szociálliberális internacionalizmus-kozmopolitizmus a világ proletárjainak és/vagy bankárjainak egyesülését szorgalmazza, nem a magyarokét. S ami talán még ennél is fontosabb: segíthetünk magyar testvéreinknek pénzzel, befektetésekkel, beruházásokkal. Elorzott földjeinket, műemlékeinket, iskoláinkat, templomainkat visszavásárolhatjuk.

Miért Trianon a magyarság legnagyobb katasztrófája?

Mert Mohács óta ez volt a magyar nemzet legnagyobb vesztesége. Míg azonban Mohács örökségét nem szentesítették nemzetközi egyezmények, s a magyarság mindig tudta, hogy igazságos ügyében a történelem és Isten támogatására számíthat, Trianon diktátuma az ezeréves magyar nemzet gyökereit vágta el, s l945 után mindezt, ha nem is igazságosnak, de törvényesnek hirdették és tanították sok nemzedék számára, melyek ma is tudatlanul és közönyösen, ha éppen nem ellenségesen viszonyulnak az elcsatolt területek és népek kérdéséhez. Ez a mai magyarság legnagyobb katasztrófája: hogy képtelen szembenézni saját sorskérdéseivel. E sorskérdéseket csak a MIÉP tartja ébren, nem kis áldozatok árán, hiszen Trianont emlegetni ma is egyet jelent a szélsőjobboldali irredentizmussal. De a határainkon túl élő és szenvedő magyarok jól tudják, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ők maguk is boldogan élhetnének új hazájukban a saját nyelvük, kultúrájuk, vallásuk és szokásaik törvénye és hagyománya szerint. De az anyaország sohasem hagyhatja el gyermekeit, nem feledkezhet meg róluk, még ha ez sokszor kényelmes és politikailag kifizetődő lenne is. A MIÉP mindent megtesz, hogy Trianont ne feledjük: nem a bosszú, hanem a jóvátétel reményében.

Miért szükséges ismét állami kézbe venni a kulcságazatokat ?

Mert az elmúlt évtized során az eladósodott, kicsiny magyar gazdaság legfontosabb szektorai bűnös módon kerültek magánkézbe, főleg külföldi társaságok tulajdonába, melyek saját nyereségüket folyamatosan növelik és kiviszik az országból, függetlenül a hazai piactól és a magyar fogyasztók vásárlóképességétől. Az energiaipar, a vízművek, az autópályák, a tömegközlekedés privatizációja védtelenné teszi az országokat, mert megszűnik a tervezhetőség és a lakosság iránti belátás, ugyanakkor e kulcságazatok dolgozói is teljesen kiszolgáltatottakká válnak. Mindez nem jelent teljes körű visszaállamosítást, de a kulcságazatokban a magyar államnak mindenképpen részvénytöbbséggel kell rendelkeznie. Ugyanilyen megfontolásból a magyar cégeket versenyhelyzetben mindenütt előnyben kell részesíteni a külföldiekkel szemben.

Miért van szükség erős hadseregre?

Mert a NATO segítségére akut válsághelyzetben nem számíthatunk. Az erős hadsereg elrettentő erővel rendelkezik, s felhasználható a különböző természeti és ipari katasztrófák esetén is. A hadsereg a nemzeti önbecsülés alapja és fokmérője, a magyar ifjúság értelmi és fizikai nevelésének, továbbképzésének fontos eszköze. Elsősorban a légierőt, azon belül is a helikopteres egységeket kell fejleszteni, mert utóbbiak mindenféle válsághelyzetben gyorsan és hatékonyan mozgósíthatók. A magyar hadseregnek vissza kell adni régi fényét és rangját, társadalmi megbecsülését, s a magyar folyami és tengerhajózásnak is lehetőséget kell kapnia arra, hogy magyar fiatalok ezrei szerezhessenek szakmát és becsületet a kereskedelmi hajózásban. Mert ne feledjük: az erős hadsereg egyúttal a munkanélküliség egyik hasznos gyógymódja.

Milyen a MIÉP egyházpolitikája?

A MIÉP feltétel nélkül támogatja az ezeréves államiságban fontos szerepet vállaló keresztény történelmi egyházakkal való folyamatos és gyümölcsöző együttmuködést a hitélet, az oktatás, a kultúra, a jótékonyság és a társadalmi béke céljainak eléréséért. Mint keresztény párt, a MIÉP nem kirekesztő más vallásokkal szemben sem, elismeri azok értékeit és autonómiáját, de elítéli a magyar hagyományokkal és a társadalmi normákkal ellentétes, destruktív szektákat, és nem támogatja olyan vallási eszmék terjesztését vagy térnyerését, melyek üzleti megfontolásból bújnak a vallás védelme mögé. A MIÉP elismeri a nagy világvallások értékeit, de mivel Magyarországot alapvetően keresztény országnak tartja és kívánja is megtartani, nem örülne, ha történelmünktől és hagyományainktól idegen vallások és eszmék, eszmények vennék át a lelkek és a lelki élet irányítását.

Miért kell újjászervezni a szakszervezeti mozgalmat?

Mert a baloldal elárulta a munkavállalókat, mint már annyiszor a huszadik században. A kommunista pártokkal egybeolvadt szakszervezetek l989 után a kapitalizmus készséges kiszolgálóivá váltak, a SZOT-utód MSZOSZ szó nélkül lenyelte a Bokros-csomagot, miközben vezetői megdézsmálták a hatalmas szakszervezeti vagyont, melynek elszámoltatása máig nem történt meg. A külföldi cégekkel, a multinacionális konszernekkel szemben a magyar alkalmazott teljesen védtelen, de ugyanígy képtelen elemi érdekeit érvényesíteni a kis- és középvállalkozásokban is. A magyar szakszervezetek egy baloldali maffia érdekszövetségévé silányodtak, s lejáratták a szakszervezetiség fogalmát is. Pedig a magyar munkavállalók fokozott védelme nélkül európai uniós csatlakozásunk és gazdasági fejlődésünk sem mehet végbe, sőt azt feltétlenül meg kell előznie. Ha a szakszervezeti mozgalmat továbbra is az MSZP érdekköreire bízzuk, a magyar munkavállalók mindenféle védelem nélkül szembesülnek majd az Európai Unió kemény követelményeivel.

Mit lehet tenni a magyar egészségügy javításáért?

A magyar egészségügy fél évszázada megoldatlan helyzete fogyatkozó népességünk egyik kulcsproblémája. Az alulfizetett orvosok és ápolók, a drága gyógyszerek, a rossz kórházi felszerelés és ellátás, a hálapénz, a betegek kiszolgáltatottsága egymással összefüggő tényezői ugyanannak a problémakörnek. Ezt az ördögi kört még egyetlen magyar kormánynak sem sikerült megtörnie. A MIÉP el van szánva arra, hogy e minden korosztály, minden nemzedék számára talán legfontosabb kérdést ésszerűen rendezze, megszüntesse a pazarlást, maximálja a gyógyszerárakat, s úgy emelje az egészségügyi dolgozók fizetését, hogy a hálapénz intézményét végképp kiszorítsa a gyakorlatból. Mivel pedig Magyarország lakossága fokozatosan elöregszik, az időskorúak ellátására és gondozására kell fordítani minden átcsoportosítható pénzt és energiát, olyan európai színvonalú intézményhálózat kialakításával, mely megszünteti az időskori magányosságot, szegénységet és kiszolgáltatottságot.

Mi a nemzetépítő állam?

A szocliberális, kozmopolita globalizmus államellenes. Miután minden hatalomtól megfosztotta és csökkent jelentőségű "nyomásgyakorló csoporttá" süllyesztette a keresztény egyházat, az állam nemzetszervező, az állampolgárok számára kötelességeket és jogokat egyaránt biztosító jogviszonyaira és tulajdonaikra vetette magát. Az államnak, íme, nincs független pénzpolitikára lehetősége, nincsenek beruházásoktól független pénzforrásai, el van adósodva, mert a szociális terheket növelnie kell a folyamatosan csökkenő bevételeiből. A globális vállalatok a szociális terheket nagyrészt az államra hárítják. Hatalmas profitra csak így tehetnek szert.
A MIÉP nemzetépítő állama - mindannak foglalataként, amit eddig előadtunk - visszaszerzi a pénzkibocsátási jogokat, természetesen a választott Országgyűlés felügyeletével, és a javakat igazságosan elosztva megszünteti a tömegek nyomorát. Legfontosabb kötelességének a nép egészségügyi, szociális jólétét és az oktatás-nevelés nemzeti alapra helyezését tartja. Mindenkinek, minden családnak egyenlő lehetőséggel kell rendelkeznie az iskolázásra, a muvelődésre és a feljebbjutásra. A nemzetépítő állam a magyar kis- és középvállalkozókat segíti, támogatja, elhárítja útjukból a globalizmus akadályait, valódi esélyt teremt a mostani monopolista vagy kartellekbe tömörült világvállalatok kiszorítósdijával szemben.
A nemzetépítő államban rend van. Ehhez erős hadseregre, rendőrségre és csendőrségre, jól fizetett tanárokra, orvosokra és kórházi személyzetre, minél kisebb bürokráciára van szükség. A hivatalokban tisztességes jövedelemért dolgoznak a tisztviselők.
A nemzetépítő állam újjáépíti a szocializmus és a liberalizmus által lerombolt nemzetet, gondoskodik róla, hogy a nőknek lehetőségük legyen a főállású anyaság választására, és legalább három gyermek felnevelése esetén, pusztán ezért, tisztességes nyugdíjban részesüljenek.
A nemzetépítő államban minden törvényes eszköz felhasználható a nemzet megmaradása érdekében, s azért, hogy minden magyar kiegyensúlyozott, biztonságos, takarékos, tisztességes körülmények között élhesse életét. Legyen munkája, és ha elszálltak fölötte az évek, legyen tisztességes, nyugodt öregkora.
A nemzetépítő állam nem csodaszer, hanem a fenntartható növekedés talaján álló ésszerű, a világ jelenlegi legjobb gondolkodóinak meglátásain alapuló program, amely csak a magyar nép, a választók többségi akaratából, a kiművelt emberfők józan belátása alapján valósulhat meg.
A nemzetépítő állam a magyarság megmaradásának, az egymásért való szeretetteljes felelősségvállalásnak semmi mással nem helyettesíthető programja. Az élet igazságos programja.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség