Berekesztette a misét a tajtékzó püspök címmel jelent meg cikk a Magyar Nemzet Online-on (MNO), melyben a délvidéki szórványmagyarság egy igen érdekes ügyéről számoltak be. „Ez aztán igazán érthetetlen: a magyar kormány vállalja az erősen felújításra szoruló, a szórványmagyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú délvidéki templomok állagmegóvási munkáit, ezek után jön a helyi püspök, Német László, és kiürítteti a templomokat, fenntartva a szerinte elhagyatott intézmények bontási határozatát.”
Az egész ügyről Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke számolt be az MNO-nak. „Miközben Német László »elnéptelenedő gyülekezeteket« említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele.”
„Sorra jelennek meg a püspök úr nyilatkozatai, amelyekben a rombolási szándék fenntartásáról beszél. Sőt azokat a gyülekezeteket, amelyekben a helyi hívek megszervezték magukat és küzdenek templomuk létéért, valósággal ellehetetleníti – tette hozzá Hetzmann Róbert, ugyanis puszta üres létéért templomot megtartani még lehetne valamennyire indokolatlan; de élő katolikus közösségek szervezték magukat újjá ezekben a vészterhes hónapokban.”
A vád igen súlyos: a délvidéki szórvány magyar püspöke élő magyar közösségek templomait bontaná le, annak ellenére, hogy azok felújítására pénzt kapott. Döbbenetes és valóban érthetetlen, ha ez így van. De tényleg ez az igazság?
Délvidéki magyar papoktól tudom, hogy a fentiek közel sem felelnek meg a valóságnak. Márpedig náluk nem sokan lehetnek tájékozottabbak az ügyben.
A sokat emlegetett Németcsernyén már hosszú évek óta csupán 2-5 hívő jelenik meg a miséken, 1974-ben volt utoljára esküvő, 1997-ben keresztelő, és misét csak karácsonykor, húsvétkor és templombúcsúkor szoktak tartani. Egy komolyabb esőtől rászakadhat a tető az emberekre.
A mai világban a hívek már könnyedén átjuthatnak a szomszéd faluba, ahol magyar szentmisén vehetnek részt, továbbá egy kis imaház is elegendő egy ekkora közösségnek. Ezért tartja a püspök ésszerűtlennek a templomok felújítását, hiszen azzal csak 10-15 évvel húznák el lebontását.
A faluban pár olyan ember veri a balhét, aki mostanáig a templom közelébe se ment, kizárólag nemzetpolitikai kérdést lát az ügyben, egyéb kérdésekbe nem hajlandó belegondolni.
Dr. Német László nagybecskereki püspök megkérte a helyieket, hogy karácsonyig ne mutassanak be szentmisét a tetőszerkezet veszélyes állapota miatt. Szavait semmibe vették, ezért ment ki a helyszínre, ahol kiderült, a jelenlévő tíz emberből csupán három katolikus, a többiek csak a templom lebontása elleni tiltakozásul ültek be a padba.
Hetzmann Róbert, a patrióták elnöke erősen ferdített, mikor 30-50 hívőről beszélt, és azt állította, hogy a püspök Németcsernyén szentmise közben rontott be a templomba, „a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják”. A hír teljesen abszurd. Lehet, hogy a patrióták nem tudják, de az emberek nem keresztlevéllel a zsebükben járnak templomba.
A nagybecskereki egyházmegye igen szegény, természetesen minden támogatást elfogadnak Magyarországról, de nyilván azokon a településeken újítják fel a templomot, ahol valóban élő közösség található. Arról valahogy megfeledkezett az üggyel foglalkozó média, hogy Német László püspöksége alatt, 2008 óta már több mint tíz templomot és plébániát újítottak fel (Óborcsa, Muzslya, Temeskutas, Márktelke stb.). A magyar kormány képviselői pedig valóban találkoztak a püspökkel és tárgyaltak is különböző felújításokról, és arról is, hogy ezeknek mennyi értelme van. Nem háborogni mentek, hanem segíteni akarnak, ott ahol kell.
De kik azok, akik a vészharangot kongatják? Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, korábban a Váralja Szövetség alelnöke volt. Utóbbi egyesület 2008 és 2014 között működött, tagjaiból alakultak meg a patrióták, többségében 20-30 év körüli budapesti fiatalok.
A Váralja Szövetséggel 2011-ben találkoztam először, petíciójuk keringett az interneten, melyben hírül adták, hogy Szabadkán a szerb polgármester több mint 200 szecessziós épületet akar lebontani, hogy a helyükre panelházakat és plázát építsen. Minden magyart arra buzdítottak, hogy tiltakozzon és írja alá kérvényüket. Magam is felháborodtam a híren, de mikor délvidéki ismerőseimmel beszéltem, elmondták, hogy a tiltakozásnak semmi alapja nincsen, csupán omladozó, menthetetlen állapotú házakat bontanak le. Szeptemberben jártam utoljára Szabadkán, a belváros gyönyörű, szecessziós épületei még mindig a helyükön állnak.
A Váralja Szövetségről már akkor kiderült, hogy csupán hírnevet akart magának szerezni azzal, hogy felfújt egy jelentéktelen ügyet. Szabadkai és anyaországi szakemberek szólították fel ezeket a fiatalokat, hogy ferdítésektől hemzsegő petíciójukat vonják vissza, mesterkedésükkel csak kárt okozhatnak a városnak.
Milyen különös, hogy Hetzmann Róbert egy új egyesület elnökeként ismét feltűnik mint „nemzetmentő” és a Lánchíd rádióban azzal fenyegeti a nagybecskereki püspököt, hogy Kárpát-medencét átfogó tiltakozáshullámot fognak elindítani. A szabadkai „városrombolás” úgy látszik nem volt elég szaftos hír, nem sikerült vele bekerülni a köztudatba, nem álltak sorba utána a szponzorok, hagy támogassák ezt a „kitűnő” egyesületet. Sebaj, ez a történet igazán felkeltheti az emberek érdeklődését: a magyar püspök megfosztja a szórványmagyarságot templomaitól, de a patrióták „hősiesen” mindent megtesznek, hogy megakadályozzák azt.
Az MNO szerzője, Bucsy Levente érthetetlennek tartja az eseményeket cikkében. A történet azonban világos, csupán két dolog érhetetlen: Egy magát nemzetinek valló csoportosulás, hogyan süllyedhet arra a szintre, hogy abból kovácsol magának hírnevet, hogy besározza a szórványmagyarság püspökét? Aki egyedül többet tett már nemzetünk megmaradásért, mint amennyit ők egész életükben tenni fognak. Azonkívül egy elvben keresztény és nemzeti értékrendű sajtóorgánum hogyan tehet közzé ilyen anyagot anélkül, hogy kicsit is utánajárt volna az eseményeknek?
Merle Tamás
