Schubert : G-dúr miséje a Józsefvárosi Szent József templomban

Ha létezik művészetvallás, a művészek felejthetetlen misét „celebráltak”, aki ott volt és hallotta, talán jobb ember lett utána.

Schubert Józsefvárosban? Igen, nem tévedés. Michels Antal – akit mindenki Tóni atyának hív– a Horváth Mihály téri katolikus templom plébánosa gondolt merészet és nagyot, és a közösség létrehozása, tevékenységük ápolása mellett kulturális eseményeket kezdett szervezni Isten házában. Volt már ott Weöres Sándor-est, Brenner János életét bemutató színdarab, és október 7-én az októberi hősök –aradi vértanúk, 1956-os szabadságharc áldozatai, Mindszenty hercegprímás – emlékére a önkormányzat támogatásával 19 órakor felcsendült Franz Schubert G-dúr miséje.

A zenetörténészek szerint 1815-ben ezt a művet hat nap alatt komponálta a szerző. Manapság főleg templomokban adják elő lélekemelő, csodás voltja miatt. Jogosan fogalmazta meg Liszt Ferenc, hogy Schubert volt a valaha élt legköltőibb zenész.

Schubert mesterien fejezi ki zenével a legbelső lényeget, megfoghatatlan képességgel ábrázolja az égi szerelmet ebben a műben. Elolvashatunk egy tucat Schubert-életrajzi írást, filozófiai gondolatokat, akár találgatásokat jellemével kapcsolatban, igazi képet azonban csak zenei alkotásaiból kaphatunk róla.

Az elmúlt hetekben több interjúban, elemzésben taglaltuk Magyarország népesedési kilátásait, különösen a kivándorlás mértékét és a gyermekvállalás kérdését jártuk körül. Ugyanezekkel a problémákkal küzd egész Európa és benne a Kárpát-medence népei. Elöljáróban annyit megállapíthatunk, hogy a Kárpát-medencében jelenleg azonos a gyermekvállalási kedv – bár sehol nem nőtt annyira ez az elmúlt években, mint nálunk – az elvándorlás pedig mindenhol nagyobb, mint Magyarországon.

Serényi H. Zsigmond kiállítása a Szépháromban

Serényi H. Zsigmond évtizedek óta, amióta rátalált a saját hangjára – zenélhet-e a forma? Bizony, zenélhet – a saját útját járja. Következetesen. Semmitől sem megingatva. Beköltözött a mértani rend fehérjébe, később a szürkével és a feketével is kacérkodva, mintha számára megnyugvást csupán az elegánsan kimért téralakzatokkal való, munkának is komoly játszadozás hozna. Az égig feszített (kereszt-variációk), s az újabb időkben a labirintusban való bolyongást sem kihagyó út azért érdekes, mert benne a konstruktív léttapasztalat mint élmény valaminő visszafogott , a harmóniát valósággal muzsikának értékelő érzelemvilággal egyesül.

Egy nagyváros óriásplakát-erdőjében rábukkanhatunk a következőkre: melyik a leghatékonyabb mosószer, hol érdemes most azonnal megvásárolni a legkülönfélébb használati tárgyakat, hol szerezhetjük be azokat a dolgokat, melyek nélkül az életünk elképzelhetetlen. Most azonnal vegyünk fel hiteleket, mert erre nekünk szükségünk van! Vásároljunk, birtokoljunk, szerezzünk magunknak minél többet ,és mi leszünk a legboldogabbak a földön!

Közeledik a csíksomlyói zarándoklat időpontja. Legutóbb beszámoltam róla, hogy idén lengyel szónoka lesz az ünnepi szentmisének, egy czestochowai pálos szerzetes személyében. Múlt csütörtökön pedig egy budapesti sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MÁV idén három zarándokvonatot indít: májusban Csíksomlyóba, júniusban Czestochowába, a magyar pálosok által alapított Jasna Góra-i kegyhelyre, valamint most első alkalommal Medjugorjéba is.

Csíkszentmihályi Róbert és Kovalovszky Dániel kiállítása a szentendrei Ferenczy Múzeumban

1975-ben épp az Új Írás munkatársa voltam, amikor Csíkszentmihályi Róbert szobraival díszítettük a folyóiratot. Juhász Ferenc költői szövege, benne – sok áttétellel – a kozmoszt is magáévá tevő erdőjáró, dinamikus pályát jövendölt. Amelyet a szentendrei szobrászművész be is futott. Ösztönzőként még igencsak hathatott rá – ha az állat-ember szobrokra tekintünk, megbizonyosodhatunk a poétai lelkület rokonságáról – a vagabund költő, Kormos István népi szürrealizmusba megmerült kedélyvilága. Ugyanis az idő tájt ő vezette be az alkotó Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett tárlatát.

A Rendszerváltó Archívum II. évfolyamának 4.száma

Még 2016. október 21-én megjelent a RETÖRKI folyóiratának első száma. A folyóirat – azonos címmel – a korábban Lakiteleken nyomtatásban kiadott történelmi szemle szellemi örökségét igyekszik továbbvinni, de mindezek mellett a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum folyó kutatások publikálásának is teret kíván adni. A negyedévente megjelenő folyóiratot a szerkesztők mindig egy adott téma köré építik föl. A 2017 decemberében megjelent folyóirat címe: Kárpátalja igézetében.

A migrációs válság és az arra adott válasz

2010 nemcsak a magyar belpolitikában hozott jelentős fordulatot, de a világpolitika színterén is. Ekkor kezdett el forrongani Afrika néhány országa, meglepően és bizony gyanúsan összehangolt módon. A Tunéziából indult, akkor még jázminos forradalomnak hívott, később Észak-Afrika és a Közel-Kelet több országára is átterjedő, ekkor már Facebook-forradalomként és arab tavaszként is elhíresült eseménysorozat jelentősége többszörösen is nagy. Nem véletlen, hogy szerte a nagyvilágon számos tanulmány, elemzés látott napvilágot a történésekkel kapcsolatban. Ez a folyamat ugyanis aláásta az észak-afrikai, valamint az érintett közel-keleti országokra jellemző államberendezkedéseket, amelyek bár olykor valóban messze jártak az eszményi demokráciában elvártaktól, ám a belső rendet mégis mindenütt meg tudták teremteni. Beleértve ebbe például azt is, hogy az Afrika középső területei felől érkező menekülteket ezek az országok – de mind közül a leginkább Líbia – képes volt feltartóztatni, visszafordítani, így a Földközi-tengert és azon keresztül Európát már nem is sikerült elérniük a migránsoknak.

Kissé leegyszerűsítve a magyar külpolitikát, két részre oszthatjuk: arra, ami a Kárpát-medencén belül történik és arra, ami azon kívül. A kettő pedig nem mindig összeegyeztethető, mert hiába értünk egyet a migrációs vagy más összeurópai kérdésekben a szomszédos népekkel, konfliktusunk akad velük bőven a mai napig. Gondoljunk csak az ukrán oktatási törvényre vagy a magyarokat akasztani kívánó román miniszterelnökre, de jogos sérelmeinket sorolhatnánk a szlovák, illetve a szerb félnek is.