Koloni keresztút

Balassi Bálint felvidéki reneszánsz költőnk az 1570-es években imigyen szól sorstársaihoz a végvárak és a végvári vitézek életét leíró versében: „Vitézek! mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” Korunk magyar végvárai a nyelvhatáron lévő, illetve azon túlra eső nyelvszigeteink. Felvidéken az ilyen szlovák–magyar nyelvhatár mögé eső magyar nyelvszigetre, északi magyar végvárra szeretném barangoltatni az olvasót. Megközelíteni a tisztelt olvasónak a modern idők magyar végvári létének sanyarú szépségét, a jelen kori magyar végek forgandó sorsát, mely élethelyzetek által, hús-vér emberek révén ad új életszagú tartalmat Balassi 450 éve írt verssorának. „Vitézek! mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél…”

Mindennapi életünkben tele vagyunk szorongással: meg kell felelnünk otthon, a munkában, a legkülönfélébb kihívások között. Ugyanakkor rengeteg kérdőjel vesz körbe bennünket: biztos, hogy jól csinálom, jól nevelem a gyermekemet, jól szeretem a házastársamat, jól osztom be az időmet, minden fontos dologra oda tudok figyelni, hosszú távon bírni fogom ezt a terhelést? Ezek a nagyon gyakorlatias kérdések mind-mind valahol azt eredményezik, hogy tele vagyunk teljesen jogos félelmekkel, szorongással.

A lengyel miniszterelnök közlekedési balesete nagyobb vihart kavart, mint gondoltam. S megkockáztatom, Önök sem gondolták, hogy egy átlagos koccanásból óriási politikai cirkusz kerekedik… Márpedig az lett. Úgy látszik, a magyarok és a lengyelek barátságához ez a lélektani azonosság is hozzájárul: bármilyen apróságból képesek vagyunk perpatvart rendezni, melynek során mindenki mindenkivel összekülönbözik. Beata Szydlo kormányfő ügye jelenleg ott tart, hogy múlt szerdán levelet írt a kórházból az előző pénteki autóbalesete okozásával gyanúsított huszonegy éves fiatalembernek, bizonyos Sebastiannak. Levelében leszögezte: elvárja, hogy az ügyet a hatóságok ugyanúgy kezeljék, mint minden más közúti karambolt. Erről a lengyel közszolgálati hírtelevízió számolt be. Elzbieta Witek, a lengyel miniszterelnök kabinetfőnöke az alábbiakat közölte a PAP hírügynökséggel: „Megerősítem, hogy a miniszterelnök asszony szerdán levelet küldött Sebastian úrnak. A baleset és a fiatalember körül nagy a médialárma, vannak próbálkozások az ügy átpolitizálására. A miniszterelnök asszony, két hasonló korú fiú édesanyjaként megérti, mit érezhet ez a fiatalember és a családja.”

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című játékfilmje nyerte az Arany Medvét. Óriási siker, gratulálunk! Mindez a Nemzeti Filmalap támogatásával történt meg.

Oda se neki! Enyedi Ildikó a díjátadó után nyilatkozatában kifejtette: szégyen, ami a hazánkban zajlik.

Mihály Gábor Balassi Bálint-szobráról

Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész Balassi-szobra, akár szemből nézzük, akár oldalról, sugall valamit. Tekintetével, szigorú – ugyanakkor gyöngédséget sugárzó – szemével, és a fölvetett fő méltóságával. Vitézi erő van ebben a lelkiismeretet ébresztő karakterben és sok száz év óta romolhatatlan bátorság. Ami következhetett, következett is a makulátlan tartásból, az egyenes gerincből. Ha a hazát meg kell védeni, a bajvívó szablya mindenkor tette a dolgát. Átvágta a sötétséget, és tisztaságával – bűvöletre méltó férfierő – az égben landolt.

Az emberi társadalmak fejlődésfolyamatát, tehát a történelmet vizsgálva megfigyelhetjük, hogy különböző időközönként a társadalmak egymással szembeni magatartásában megjelennek, megismétlődnek erős hasonlatosságot mutató viselkedési képletek. A történelem ciklikusságának nevezik e jelenséget.

Egy ilyen viselkedési képlet megismétlődését élheti meg korunk embere is. Közép-európai társadalmaink, mint a múltban, úgy manapság is a német nagy testvért, a német társadalmat követik, egyes vonatkozásokban azt tartják példának. Természetesen e követést immáron nem kíséri olyan vak meggyőződés, mint a két előző esetben az első és a második világháború időszakában. Kellő követési távolsággal zajlik a dolog és így sokkalta józanabbnak tűnik, mint az előző két esetben. Közép-európai társadalmaink, melyek immáron a visegrádi négyek csoportosulásában tömörülnek, mernek élni a német minta két korábbi követéséből leszűrt történelmi tapasztalatukkal.

Érdemes néhány mondatot szentelnünk a lengyel miniszterelnök múlt heti közlekedési balesetének. A Beata Szydlót szállító kormányzati limuzin pénteken este hét órakor a dél-lengyelországi Oswiecimben karambolozott, amikor a városhoz közeli lakóhelyére tartott. (Oswiecim történelmileg terhelt német neve Auschwitz.) Természetesen nem a kormányfő vezetett, hanem a hivatali sofőrje, és testőrök is kísérték. Kertes családi házak mellett haladtak az úton, amikor a vezető egy másik személyautó erőszakos előzési manővere miatt hirtelen irányváltásra kényszerült, és a limuzin egy útszéli fának ütközött. A balesetet okozó kocsi nem sérült meg. A lengyel kormányszóvivő, bizonyos Rafal Bochenek sajtótájékoztatón közölte: Beata Szydlót közvetlenül a baleset után a helyi kórházban megvizsgálták, majd saját kérésére, az orvosokkal történt konzultáció után mentőhelikopterrel a varsói katonai kórházba vitték. Szerencsére nem esett komolyabb baja, „a közúti balesetekre jellemző zúzódásokat” szenvedett. Hivatali munkáját képes ellátni, mindazonáltal néhány napig még a kórházban marad, puszta elővigyázatosságból. A kormányszóvivő egyúttal azt is bejelentette, hogy az ütközés után összesen három embert szállítottak kórházba: a miniszterelnök mellett a sofőrt, valamint a lengyel kormányőrség egyik tagját, aki szintén a limuzinban utazott.

Az Antológia nem köt alkut az igénytelenséggel

Az elmúlt huszonöt évben követett alapelveink egyben nemzetpolitikai alapelvek is, hiszen csak cselekvő és gondolkodó ember képes alakítani, formálni környezetét – mondta Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke a Lakiteleken megrendezett Negyed évszázad a könyvkiadásban című konferencián. Február 11-én és 12-én a kortárs magyar irodalom helyzetét vették górcső alá, de ahogy a Lakitelek Népfőiskola vezetője zárszavában fogalmazott: „ennek a másfél napnak a tematikáját beárnyékolta egy ügyeletes botrány, az Alexandra könyvesbolthálózat válsága. Nem egy tőkés társaságot kell újrafinanszírozni, hanem a veszélybe sodort, tartozások által fenyegetett szerzőket, kis könyvkiadókat kártalanítani. Meg kell vizsgálni azt is, ami az ügyészség feladata, hogy milyen büntetőjogi következményei lehetnek ennek a 9 milliárdos botránynak.”

A felvidéki magyar habitus és fejlődésének hátterei

XIX. rész

„Boldogasszony Anyánk, / Régi nagy Pátrónánk! / Nagy ínségben lévén, / Így szólít meg imánk: / Mennyországodból édes hazánkból / Ne feledkezzél el / Szegény magyarokról!”

Igen kedves olvasó, jómagam is tudatosítom már vagy huszonöt éve, hogy baj van a szöveggel. S azért tudatosítom, mert azon 1991-ben Ján Sokol nagyszombati érsek jóváhagyásával kiadott imakönyvben szerepel e szöveg, melyet jóhiszeműségében a gímesi nagyanyám adott nekem, unokájának, kisiskoláskorom elején. Négy évszázados katolikus néphimnuszunk, a „régi magyar himnusz” ez imakönyvben szereplő szövege ismerősen hat, de a magyar katolikus fülnek mégis sértően szokatlan. Ki a tettes?