2017. május 31. szerda, 07:50
Jancsó Badacs Károly
Nemzedékem gyermekkora még épp a számítógép közhasználatban való elterjedése előtti időszakra esik. Tizennégy éves koromig számítógép négy osztálytársam családjában volt a harmincból. A világhálóhoz való hozzáférésről még alig volt szó. Gyermekkorunk idején az időtér utazás útikalauzaként ezért a bélyeg, az érme, a régi pénzgyűjtemények ismeretlen országbéli, letűnt korszakbéli darabjai szolgáltak. A padlások deszkázata közül a régi fiókos ládák rejtekeiből előkotorászott 19. századi magyar királyi váltópénzek, a kerti munkánál a földből kiforduló I. Ferenc korabeli kopott krajcárok képezték elindítóját gyermeki fantáziánk kalandozásának és alapiskolai kutató tudatunk kibontakozásának. Találgattuk okait, hogy és miként kerülhettek azon helyükre, ahol felleltük. Grófok tarsolyából vagy az egyszerű emberek bugyellárisából gurultak ki vajon? Miképp és mikor? E gyerekkori gyűjtemények a kincskeresés izgalmával a kutatás, felfedezés, felismerés élményével párosultak.
Bővebben...
2017. május 23. kedd, 19:14
Zsille Gábor
Hiába szépítgetjük, sajnos az a szomorú tényállás, hogy térségünk országai hadviselésre készülődnek, és ebben alighanem teljesen igazuk van. A dolgok jelen állása szerint reális a honvédelemre költeni. Ezért bölcsnek minősíthetjük azt a múlt kedden bejelentett kormányzati elgondolást, hogy jelentősen emelik a honvédelmi kiadások keretét: a jövő évi költségvetésben 427 milliárd forintot különítenének el erre a célra. Emlékeztetőül: az idei költségvetésben 350 milliárd forintot irányoztak elő katonai kiadásokra. Másképpen fogalmazva, a honvédelemre idén szánt összeg a nominális GDP 0,94 százaléka, a jövő évre tervezett summa viszont a GDP több mint egy százaléka. A 427 milliárd forintból összesen 25 milliárdot szánnak a tömeges bevándorlással kapcsolatos kiadásokra. Reméljük, ez elegendő lesz, és nem áll elő olyan helyzet, amely szükségessé teszi a keret túllépését… A költségvetési javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig 15 milliárd forinthoz jut. Lengyel–magyar szempontból pedig különösen fontos, hogy a honvédtemetők gondozására több részösszeget is elkülönítenének – például a hadisírgondozással és hadisírok felkutatásával kapcsolatos tevékenységekre tizenkét millió forintot adnának. Ez nagyon örvendetes, hiszen Kislengyelországban, az egykori Galícia területén száznál több első világháborús magyar katonai temető található, melyekben sok ezer mártírunk földi maradványai találhatók. És bizonyára rengeteg kutatandó honvédsír lappang még, mert a világháborús cselekményekben iszonyúan sok honfitársunk esett el arrafelé. Leszögezendő, hogy a fentebb ismertetett költségvetési elosztás még csak terv.
Bővebben...
2017. május 23. kedd, 19:13
Szakolczay Lajos
Kovács Péter kiállítása a B 32 Galériában
A kiállítás plakátján ez olvasható: Pet’R / Rajzok. Milyen rajzok? Mit közvetítenek? Mindezt a külföldön is jól ismert művésznév, a Pet’R sugallja: rejtélyes vonalhálót, az élet bonyolultságával. Ebben a meg-megszakadó vonallét varázslatban sok megcsavart gerinc (vagy annak látszó kollekció) van. És a testet behálózó érhálózat is szemünkbe tűnik. Nem beszélve a foszlány különlegességéről, az uszadék(fa) – az emlékezés tengerén lebegő s majd kikötő „tárgy” mint mementó – gazdagságáról.
Bővebben...
2017. május 23. kedd, 19:11
adminisztrátor
Kávássy János Előd: Nyugati szélben
Adalékok a magyar–amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz
A szerző Nyugati szélben című, az 1980-as évek végének állampárti külpolitikáját elemző munkájával kapcsolatban leszögezhetjük: azt olvasva egyebek mellett azt is láthatjuk, hogy miként próbálta a rendszer saját hatalma átmentésére törekedve demokratizálni a szocialista szóhasználatot. 1989–90, tágabb értelemben 1987–1991 időszaka nemcsak Kelet-Európa regionális, de világunk globális történelmében is sorsfordítónak bizonyult: a Szovjetunió elvesztette a hidegháborút, a bolsevik ideológia megbukott, a keleti blokk rezsimjei összeomlottak, s végül a Szovjetunió megszűnésével beköszöntött a Pax Americana – Amerika globális hegemóniájának korszaka. E sodró lendületű változásokban különösen kiélesült az egyes kelet-európai országok, illetve az azokban zajló változások szerepe – mely tekintetben Magyarország sokáig vitathatatlan elsőséggel, kiemelt fontossággal bírt. A kötet elő két esszéje ennek tudatában és fényében az 1989. júliusi, budapesti Bush-látogatás részletes történetét, illetve a korabeli kommunista magyar külpolitika kényszerű adaptálódásának tipikus momentumait mutatja be.
Bővebben...
2017. május 23. kedd, 19:10
P. Hidász Ferenc
Honnan ered a Fatima név? Hogyan történt a napcsoda? Mire vonatkozik a három fatimai titok? A legfontosabb tudnivalókra szorítkozunk.
A portugáliai Fatimában 1917. május 13. és október 13. között hat alkalommal megjelent a Szűzanya három kisgyermeknek: a 10 éves Lúciának és két unokatestvérének, a 9 éves Ferencnek és a 7 éves Jácintának.
Honnan ered a Fatima név?
A Pireneusi-félszigetet a 8. században elfoglalták a muzulmánok. A portugálok csak a 12. században tudták felszabadítani az idegen uralom alól. Amikor a mórok elhagyták Portugália területét, egy keresztény lovag, Don Onsalo fogságba vetette egy muzulmán fejedelem lányát – Fatimát. Megszerették egymást. Fatima felvette a keresztséget, majd összeházasodtak. Don Onsalo felesége halála után belépett a ciszterci rendbe, s a várost, ahová feleségét temette, elnevezte Fatimának.
Bővebben...
2017. május 23. kedd, 19:06
Utcai Róbert
Mindannyiunk tapasztalata, hogy különféle szokásaink mennyire befolyásolnak bennünket. Szokásaink határozzák meg a napirendünket, a tevékenységeinket, a mindennapi hozzáállásunkat a legegyszerűbb dolgokhoz is. A kisgyerek nagyban függ szüleitől, szülei szeretetétől. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ők milyen érzékenyek a különféle hangulatokra, megnyilvánulásokra. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a gyerekek habár ezekre érzékenyek, mivel gyerekek, rossz következtetéseket tudnak egy-egy helyzetből levonni. Hányszor lehet tapasztalni, hogy egy 5-6 éves gyerekben mennyi önmarcangolás lesz, ha a szülei elválnak. Azért, mert saját magát fogja hibáztatni ezért a helyzetért, mert rossz következtetésre jutott. Gyakran jut el oda, hogy biztos nem voltam elég jó a szüleim felé, és ezért nem tudták ők miattam egymást szeretni. És ez az önmarcangolás hosszú évekig meg tudja őt határozni.
Bővebben...
2017. május 16. kedd, 20:26
Zsille Gábor
Ahogy arról egy héttel ezelőtt beszámoltam, megint nem engedték belépni Lengyelország területére az Éjjeli Farkasok nevű orosz motorosklub tagjait, akik Németországban a náci uralom alóli felszabadulás ünnepén akartak részt venni. A hírhedt banda egyik tagja a TASZSZ hírügynökséggel közölte, hogy a belépési tilalom miatt a vasárnapi megemlékezésen csak a klub más európai tagjai vehettek részt. Beengedték Lengyelországba a fehérorosz „farkasokat” is, csak az oroszokat nem. A lengyel hatóságok azzal az indokkal tagadták meg a belépést, hogy az oroszoknak gyaníthatóan közük van szélsőséges csoportokhoz. A Éjjeli Farkasok az oroszországi Szmolenszkből indultak útnak, és Minszk, Varsó, Pozsony érintésével értek volna Berlinbe, hogy ott május 9-én megtartsák a győzelem napi fő megemlékezést. A Vlagyimir Putyin elnökkel rokonszenvező klub orosz tagjai két évvel ezelőtt a II. világháború befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából Moszkvától Berlinig akartak vonulni, de a lengyel és a litván hatóságok is visszafordították őket a határról, ami Moszkvában felháborodást váltott ki. Az orosz külügyminisztérium akkor „kegyeletsértőnek” nevezte lengyel és a litván hatóságok eljárását.
Bővebben...
2017. május 16. kedd, 20:24
Szakolczay Lajos
Veres Péter kiállítása a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán
Veres Péter (1943–2004) beregszászi festőművész tárlata, noha az ottani klasszikusokat, Erdélyi Bélát és Boksay Józsefet többé-kevésbé ismerjük, azért is fontos esemény, mert újólag rávilágít a nálunk elég mostohán kezelt kárpátaljai képzőművészet értékeire. Veres tablóit nézvén arra a különlegességre, hogy a jobbára a tájkép műfajában alkotók közül miként emelkedett egyedivé sajátságos látásmódja.
Bővebben...
2017. május 16. kedd, 20:22
adminisztrátor
Csáky Károly: Temetőjárás I.
Vajon mi köze lehet a felvidéki Ebecknek Mikszáth Kálmánhoz? A kéméndi temető Szent Antal-kápolnája hogyan függ össze Esztergom vármegyével? Hol pihentek a Hont és Pázmán nemzettség tagjai? – többek között ezekre a kérdésekre találunk választ, ha elolvassuk Csáky Károly felvidék helytörténész Temetőjárás I. c. könyvét, melyet a Duray Miklós elnök nevével fémjelzett Szövetség a Közös Célokért társulás adott ki 2016-ban Pozsonyban.
Bővebben...
|
|