Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 24, szombat, Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.

Csurka István: Történelemhamisítás - Az idő összetorlasztása

E-mail Nyomtatás

Az emberiség a történelem előtti barlangidőktől fogva a történelem évszázadain át a változások lassú, szinte észrevehetetlen élményét hozta magával idegeiben, génjeiben és egész emlékezetében. A változások évszázadok alatt következtek be, tudomásul vételük ezzel párhuzamos vagy utólagos volt. A barokk, a felvilágosodás és a XIX. század hozott ugyan némi felgyorsulást, s ehhez még tudott alkalmazkodni a közember érzékelése, mert ez a felgyorsulás még nem szaggatta szét időérzékelése és az időérzékelésben feldolgozható változás-érzékelés tíz- vagy százezer éves törvényeit. A XIX. században azonban már keletkeztek a társadalom egyes rétegeit elkülönítő különbségek a változások megértésében és feldolgozásában. Másképpen fogta fel a változásokat és a felgyorsulást a parasztság és másként egyes nagyvárosok közönsége. Azt is mondhatnók, más időben élt a falu és más időben a nagyváros és azon belül is egy kisebb rész, amely tobzódott a felgyorsulásban – és idegbajt kapott tőle.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Agresszió

E-mail Nyomtatás

Magyarországgal ugyanaz történt most 2011 késő őszén, mint ami 1956. november 4-én, amikor a szovjet Vörös Hadsereg tankjai óriási túlerővel elözönlötték és eltaposták kivívott szabadságát. Semmit nem számít, hogy most nem tankokkal vonultak be és nem kelet felől, hanem nyugat felől és bankműveletekkel. A világ a globalizmusban annyit változott, hogy egy nemzet függetlenségét bankműveletekkel éppen úgy meg lehet szüntetni, el lehet taposni, mint lánctalpakkal.

Mi történt és hogyan történt ami történt, kevesen tudják. Tény, hogy egy gombnyomásra összehangolt támadás indult a forint, a magyar államháztartás ellen, képtelen magasságba hajtották fel a forint–euró viszonylatot, leminősítéssel fenyegették a magyar fizető-képességet és kilátásba helyezték, hogy Magyarország sehonnan nem jut pénzhez, mert a magyar államkötvények eladhatatlanokká válnak. Fenyegetett a 400 forintos euró árfolyam, amely minden eddigi megtakarítást, adósságcsökkentést elvitt volna. Mindez az arányokat tekintve semmiség. Néhány nagyobb bank, néhány megnevezhetetlen befektetői kör összehangolt eladásokkal és vételekkel játszva mozgósít annyi pénzt, amennyi Magyarország ellehetetlenítéséhez szükséges. Mindez megtörtént. A kormánynak szembe kellett néznie az államcsőddel.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Café Ascher-Hanti

E-mail Nyomtatás

Megszaporodtak és elaljasodtak a személyem elleni támadások. Sértegetések és aljas célzatú lejáratások, a nácizás és az írásaim hitelességét, tényszerűségét kétségbevonó odaköpések járják. Mivel emellett kiderült az is, hogy akár akarom, akár nem, immár nemcsak magamat képviselem, hanem személyemben a magyarság egyáltalán nem elhanyagolható részét, magyar keresztény nagyságrendjét is támadás érte – ezt a mellénk álló művészi-értelmiségi felsereglés is bizonyítja –, árulásszámba menne, ha nem állnék ki újra a pástra. Kötelességem megvilágítani, mi van a háttérben.

Újra elolvastam október 20-án megjelent, Ascher Café című írásomat, amely felháborodást váltott ki az érintettekből, és többeket gyalázkodó lekicsinylésekre és „komplett náci alapvetés” kitételekre vezetett. Nos, a fenti, idézőjelbe tett kifejezést az a Debreczeni József használta az Országgyűlésben 1992. augusztus 20-i, Néhány gondolat című írásom jellemzésére, aki most a Gyurcsány-féle új SZDSZ egyik alelnöke. Akkor még az MDF liberálisa volt. Micsoda életív! (Hogy beszoptuk/tam.) A Néhány gondolat megjelenése megváltoztatta a dolgok menetét. Engem kizártak az MDF-ből, új mozgalmat és pártot alapítottam. A dolgozattal Debreczeni szellemében foglalkozott Tom Lantos az amerikai képviselőházban, világméretű támadás célpontja lettem, fő antiszemita. Pedig hát mi történt? Megneveztem néhány dolgot és jelenséget, megjósoltam az MDF kikerülhetetlen bukását, ha nem változtat a politikáján. Mindez bekövetkezett.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Görög–magyar viszonylatok

E-mail Nyomtatás

Amikor Görögországot más dél-európai országokkal együtt beemelték az EU-ba, Görögország egy sajátságosan kommunistagyanús múlttal, de óriási adottságokkal rendelkező szociálisan szegény, a kihasználhatóság szempontjából azonban gazdag ország volt. Viharos előélete során volt kommunista korszaka, majd olyan katonai diktatúrája is, amelyben a kommunistáknak menekülniük kellett az országból. Ezeknek a menekülteknek egy részét Magyarország fogadta be, akik itt hazára leltek, és ma is itt élnek, és régen elfelejtették a kommunizmust. A bővítést végrehajtó mag-országok vezetői pontosan tudták, mit kebeleznek be. Természetesen a görög társadalom és a görög kormányzat is tudta, milyen üzletet köt és ugyanolyan önző számításokkal, elhallgatásokkal ment bele az üzletbe, mint amilyen hátsó szándékokkal, kizsákmányolási és hatalombővítési, piacszerzési szándékokkal a bővítők bevették. Az EU tagság mindkét félnek valamilyen rendszerváltást ígért, de nem változott semmi.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - A Károlyi Mihály métely

E-mail Nyomtatás

Balliberális körök Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordultak, hogy ne engedje Károlyi Mihály szobrát eltávolítani az Országház környezetéből, mert mégiscsak ő volt az első magyar köztársaság elnöke. Ilyenformán Schmitt Pál előde. Ez a mai köztársaság aljas célzatú káromlása, mondhatnók: Hazakáromlás.

Indíttatva érzem magam a határozott állásfoglalásra. Évek óta írom Sorskérdésünk sorsa című történelmi dokumentumregényem, Alekszandr Szolzsenyicin hasonló módszerrel írt világmagyarázatainak lenyűgöző hatása alatt, s ebben a bécsi Rothschild által kierőszakolt sakter felmentő ítélet, Tisza Kálmán pénzszűke miatti lefekvésének a következményeit, a zsidó akarat előtti lefekvés következményeit tárgyalom. Mégpedig Tisza Istvánnak éppen ezen a napon, a reformáció napján történt megöléséig. Ebben a munkafolyamatban szükségszerűen meg kellett ismernem Károlyi Mihály szerepét és egyéniségét, az őt körülvevő emberek kilétét, a befolyásukat a grófra, és a céljaikat, amelyeket maradéktalanul tudtak érvényesíteni az akarat-gyenge emberrel szemben.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Zavargás elhárítva

E-mail Nyomtatás

Brad Pitt produkciója hozta a fegyvereket egy filmforgatás ürügyén. A rendvédelmis bohócok az MSZP segítségével összeszervezték a tömeget az Erzsébet híd lábához, ha nem is az ígért milliónyi mennyiségben, de legalább tízezres nagyságrendben. Fegyvert itt is lehetett feltételezni, valamint idegen erőket is. A háttérben ott ágált a Jobbik, amelynek jelentéktelen tömegei azonnal kiegészülhettek volna gárdistákkal és félkatonai beszervezettekkel, így, ha a Fidesz akár Orbánnal, akár Orbán nélkül befekszik a katlan közepébe, a szokásos Astoria előtti térbe, könnyűszerrel előhívható lett volna a 2006-os helyzet fordítottja, amelyben a kormány rendőrségének, kommandósainak kellett volna, ha másként nem megy, erőszak alkalmazásával fenntartani a rendet. Vagy ha kell, visszalőnie. Akár utcai harcokig is mérgesedhetett volna a helyzet. A kormány vert helyzetbe került volna, még az új alkotmány életbe lépése előtt. Kétségessé vált volna az igen sok elkerülhetetlen nehezítést tartalmazó költségvetés elfogadása. A kudarc nyomán belső bomlás indulhatott volna meg a Fideszben. Megbukhatott volna a kétharmados rendszer.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Ascher Café

E-mail Nyomtatás

Ha pályázaton nem nyerjük el Dörner Györggyel és Pozsgai Zsolttal a magyar drámának, egy magyar szellemi műhelynek az Új Színházat és nem támad a fővárosi döntés ellen eszement hajsza, ennyire világosan talán sohasem látom át, miben élünk. Egy gyehenna nyílt meg előttem, amelynek létezéséről tudtam, írtam is – ezért neveztek ki antiszemitának – de azt, hogy ennyire szervezett, ennyire gátlástalan és ennyire fajilag meghatározott, azt sokszor még magamnak sem hittem el. Mert nem gondoltam, hogy egy hisztériát az értelmetlenségig lehet fokozni, sőt az önpusztításig és a teljes lelepleződésig.

A szélesebb nagyközönség az egész dologról legfeljebb fél füllel, ha értesült. Az ellenünk való támadások elsősorban internet oldalakon jelentek meg és az alig olvasott, megszűnés előtt álló Népszavában. No aztán persze nem maradhatott ki a Népszabadság sem, a „168 óra”, a Magyar Narancs és a Klubrádió és az ATV sem, s még a Magyar Nemzet is közölt egy fanyalgó cikket. Tehát nem az ellenoldal nyilvánosságának terjedelme okozta a nagyközönség vállrándítását, hanem a probléma. Az emberek nem tudják és nem is értik, miről van szó. Ők szerelnek, szántanak, szőnek, vagy operálnak, tanulnak és tanítanak. Dolgoznak. Tudják, hogy vannak színházak, van opera és operett, van kabaré –vagy csak volt? –, és néha rászánják magukat, hogy elmenjenek egyikbe-másikba. A közönségnek ebben a részében nincs most rajongás, mert a színház nem az ő hangjukon szól. Megváltoztatni pedig nem tudják, mert ők szántanak, szerelnek, szőnek, tanítanak, operálnak és ezzel eltartják a színházat.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - A költségvetés körülményei

E-mail Nyomtatás

Talán soha nem készült magyar költségvetés kiterjedtebb és veszélyesebb nemzetközi bizonytalanság közegében, mint az Orbán-kormány 2012-es költségvetése. Az egész világgazdaság, és benne különösen az európai, recseg-ropog, inog, váratlan és kierőszakolt összedűlések, még nagyobb pénzügyi válságok keletkezhetnek. Meghasonlottá teszi Európát és Amerikát és ezeknek kormányait – tisztelet a kivételnek –, hogy a világ két legnépesebb országa és ezek közül is a nagyobbik, Kína, nemhogy nincs válságban, hanem fényesen halad, és fölébe kerekedni készül az euro-atlanti államok gazdaságának.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Szegény Walesa

E-mail Nyomtatás

Hétfőn a Népszabadság első oldalán adta tudtul: „Itt a magyar szolidaritás.” Nagybetűvel írni ugyan nem merte a világjelentőségű gdanski munkásmozgalom nevét, de a cikkben megszólaló Kónya Péter, a leningrádi iskolákat és a Szolidaritás és a szolidaritások letörésének fortélyait kitanult KGB-tanuló rendvédelmi, a tegnap még bohóc-forradalmár félreérthetetlenül utal az ősi szolidaritásra.

„Hangsúlyozta: a lengyel Szolidaritás 1980 augusztusában alakult meg és hamarosan tízmillióan csatlakoztak a gdanski hajógyár munkásaihoz, és ezzel létrejött Európa legnagyobb civil szerveződése, amely elsöpörte az aktuális hatalmat.” – írja Népszabadság. Azt persze nem elemezve, hogy ebből Kónyánk szeme előtt egy lebeg: elsöpörni az „aktuális” magyar hatalmat.

Hősi küzdelem kezdődött el akkor, alapvetően lengyel küzdelem a Hajógyárban, amely bátorságot és valódi összetartást kívánt és amely csak hosszú, az egész lengyel nemzetet, a katolikus egyházat, az értelmiséget és a népet nem kétharmados, hanem még nagyobb erővel küzdelembe szólító, a Keresztet magasra emelő nemzeti mozgalommá fejlődve győzött. Sok szenvedés, megpróbáltatás, internálás és gyilkosság után. Akkor a Népszabadság csak olyan tudósítókat küldött Varsóba, akik a Szolidaritás ellen tudósítottak, de most is a lap jólfizetett munkatársai.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - A következmények

E-mail Nyomtatás

A huszonegyedik század a nagy New York-i történelemhamisítással kezdődött és a fél emberiség ma is ennek a következményei alatt nyög. 2001. szeptember 11-én két amerikai utasszállítógép csapódott bele a WTC ikertornyaiba, amely gépek a közeli Bostonból szálltak fel. A gépeken mindenki szörnyethalt, az utaslisták arabnak vélt terroristái közül több jelezte, hogy él, köszöni, jól van. Az elkövetők kilétét, a bűntett megszervezőit soha nem igazolták. A tornyok a becsapódás után összeomlottak. Azt állították, hogy a gépek tartályaiban lévő égő kerozintól. A kerozin nyolcszáz fokon ég, az acél, amely az épületet tartja, 1300 fokon lágyul és 1500 Celsius fokon olvad el. A tornyok és néhány környező nagy épület mégis összedőlt és közel háromezer, részvétünkre méltó áldozat között hatszáz volt az odavezényelt tűzoltó. Amerika társadalma, amely megnyert két világháborút a belterületét ért egyetlen karcolás nélkül, most kapott egy fröccsöt a háború valóságából, és vezetői a felkorbácsolt sértettség és önérzet hazafiúi erényeit is felhasználva megindították az antiterrorista világháborút, amely ma is folyik. Lerohanták Irakot, majd Afganisztán ellen indítottak háborút, Izrael megtámadta a Gázai övezetet, amikor ott a terroristának nyilvánított Hamasz került választás útján kormányra, most pedig egy furcsa forradalom söpört végig az arab országokon, amelynek a végkimenetelét még nem látjuk.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség