A múlt hét fő bulvárhíre egy bírósági ügy volt. A Budapest Környéki Törvényszékre volt hivatalos Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Azért, mert a bíróság szembesítést rendelt el éppen abban a polgári perben, amit Vona Gábor indított Terry Black és Amanda Elstak ellen. Terry Black azt állította, hogy Vonával korábban közös társasági – konkrétan, meleg és szexuális – élményeik voltak.

1918-ban gróf Károlyi Mihály és idegen megbízásokat teljesítő gyülevész bandája, kihasználva a háború anyagi nyomorát, élelmiszerhiányát, az egész kontinens végtelen anyagi kiéhezettségét, az ellenség oldalára állt át. Az amerikai támogatást, pénzt, anyagot és a gyarmatok minden kincsét birtokló antant fölénybe került, Károlyi annak megbízásából forradalmat robbantott ki a hátországban. Mérgező propagandájával hazahívta a frontokról a szenvedő katonákat, védtelenné tette a nemzetet. Károlyi az ellenség minden kívánságát igyekezett teljesíteni, mert az antant kormányaitól várta, remélte saját hazaáruló kormányának megerősítését. Amikor pedig ez a terve kudarcot vallott, átadta a hatalmat a másik megbízónak, Kun Bélának és bandájának. „Shylocknak a szív kell” – mondja az uzsorás Shylock Shakespeare Velencei kalmárjában. Kun Bélának is az kellett volna, Rákosinak, Kádárnak Aczélnak, Hornnak, Kunczénak, Gyurcsánynak az egész újabb és újabb bukásokat feledtetni akaró, folytonos reformlázban égő bandának is az kell. A szív, az egész élet, a magyar élet, a magyar föld, a magyar veríték, az államalkotó közösség.

Már a kezdetekkor is csupán a világ néhány nagyon gazdag és erős embere utazott évről évre a Világgazdasági Fórumra (WEF), ma pedig kritikusai szerint Davosban a „világelit” mintegy háromezer reprezentánsa, tulajdonképpen Svájc hóval borított lankáira szórakozni jár. Ezt abból gondolják, hogy az üzlet, a pénz, a politika és a közügyek világából ott rendszeresen megjelentek nem tették kicsit sem jobbá a világot. Sajnos. Az, hogy ott mi folyik valójában, hogy mi az összejövetel valódi célja, még csak sejteni sem lehet. Az alapító, Klaus Schwab szerint csupán egy szerény okból találkoztak először, nevezetesen, az amerikai gazdálkodási technikákat akarták meghonosítani az alulteljesítő európai cégekben. Ehhez képest már a hivatalos világgazdasági fórumot a svájci síparadicsom szívében álló konferencia-központban tartják, ahol a résztvevők meghallgatnak beszédeket, illetve panelbeszélgetéseket folytatnak, továbbá ún. szemináriumokon vesznek részt.

Van egy szűk szavazóréteg, mely azért akar az LMP-re voksolni, mert ők még nem voltak hatalmon, ők „tényleg mások”, mint a többiek, és nem is állnak össze senkivel. Az elmúlt napok eseményei azonban erősen megingathatták ezt a szavazóbázist: Szél Bernadett afgán(!) szakértője megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, Hadházy Ákos pedig a Simicska családdal és a Jobbikkal kezdett nyilvános szövetségkötésbe.

Komoly gondok vannak a jóindulatú közvélemény-kutatások szerint is csak 3%-os támogatottsággal bíró Momentum háza táján. Folyamatosan nő a távozó vagy távozni kényszerülő emberek száma. Augusztusban Pottyondy Edina és Kádár Barnabás elnökségi tagok távoztak a pártból, szeptemberben Borbély Ede kabinetfőnök és Szauer Tamás, a Momentum addigi pénzügyi vezetője, októberben a szakpolitikai igazgató, Egyed Janka és Kovács András párttitkárok, aztán Zaránd Péter kampányfőnök, legutóbb pedig Papp Gergő kommunikációs igazgató és Túry Márton kabinetvezető.

Lengyel–magyar kormányfői tárgyalások

Az új esztendő első, magyar szempontból fontos külpolitikai eseménye egy lengyel–magyar csúcstalálkozó: január 3-án, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök Budapesten vendégeskedik, Orbán Viktor meghívásának eleget téve. Látogatásának súlyát növeli, hogy december 11-én történt beiktatását követően ez az első hivatalos külföldi útja. Ez a diplomáciai esemény minden bizonnyal tovább erősíti az utóbbi években számtalanszor emlegetett Budapest–Varsó tengelyt, vagyis a kelet-közép-európai térség politikai szerepét, nemzetközi érdekérvényesítésének lehetőségeit.

A választók jövőre eldönthetik, az "ellenségképek, társadalmi konfliktusok élezése" helyett Magyarországnak legyen-e "szelíd, halk szavú kormánya", amely azért "robotol", hogy megjavítsa az életüket - mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és a Liberálisok közös miniszterelnök-jelöltje Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Az SZDSZ 2009-es tisztújító gyűlésére több volt népbiztos el sem ment. Pető Iván, Kuncze Gábor, Magyar Bálint távolmaradásával tüntetett, Demszky népbiztos pedig bejelentette, hogy 2010-ben nem indul a budapesti népbiztos-főpolgármester székéért. Hétfőn aztán további ősöreg és a nemzetközi népbiztospiacon jegyzett alapítók, mint Haraszti, Konrád, Rajk jelentették be kilépésüket. A jelenség minden túlzás nélkül a tanácsköztársaság végóráinak eseményére emlékeztet. A különbség mindössze az, hogy az említett mai népbiztosok nem várták meg rendszerük teljes összeomlásának pillanatát, hanem még a Bajnai-kormány fennállása idején leléptek. Ha megvárják a Kun Béla-féle proletárdiktatúra összeomlásának és a tanácskormány lemondásának a napját, akkor esetleg a nép vonná őket felelősségre. És, hát népbiztosok esetében ez azért mégis-csak nagy szégyen, és vagyonvesztés. A most megbukott SZDSZ-nek ugyanolyan volt a viszonya a magyarsághoz, mint Kun Bélának és Szamuely Tibornak, csak az a nyílt vérengzés nem adatott meg nekik, amit elődeik oly nagy kéjjel alkalmaztak. Kénytelenek voltak oktatásügyi, egészségügyi és magyart a magyartól elválasztó népirtást és valutahitelezést, adósságszolgálatot választani.